Elsődleges agydaganat esetén a daganatok az agy valamelyik szövetében alakulnak ki, melyek lehetnek jóindulatúak és rosszindulatúak is. A másodlagos agydaganat esetén áttétekről beszélhetünk: ebben az esetben a daganatok a szervezet más területén alakulnak ki, melyekből agyi áttétek, vagyis mesztázisok fejlődnek. Agydaganatos megbetegedések esetén az utóbbi a gyakoribb.

A jóindulatú agydaganatok lassabban fejlődnek és ritkábban újulnak ki. Jellemzően jól körülhatárolt tokjuk van, nem szűrik be a környező egészséges agyszöveteket, így – elhelyezkedésüktől függően – általában könnyebben eltávolíthatóak. Megjelenések persze nem veszélytelen: méretük és térfoglaló jellegük miatt nyomhatják, ezáltal zavarhatják az agyműködés szempontjából fontos területeket.

Ezzel szemben a rosszindulatú agydaganatok viszonylag gyorsan fejlődnek, és a környező agyszövetekre is ráterjednek és elpusztítják azokat.
Az agydaganatokról nem lehet elmondani, hogy speciálisan egy-egy korosztályt érintene. Az élet folyamán bármikor kialakulhat, bár egyfajta emelkedés időskorban – 65-70 éves kor fölött – megfigyelhető. A férfiak és nők aránya közel azonos a betegek között, valamivel több a férfi beteg.
 

Tünetek

Az agydaganatok elhelyezkedésüktől, méretüktől és növekedési sebességüktől függően változatos tüneteket okoznak.
Gyakoriak a fejfájások, amelyek fekvés közben fokozódnak. Társulhat hozzá hányás, amely hirtelenül, előzetes hányinger nélkül jelentkezik. Ezenkívül kifejlődhetnek bénulásos jelek, érzészavarok, egyensúlyzavarok, látászavarok, beszédzavarok, halláscsökkenés vagy epilepsziás rohamok.

Vizsgálatok

Az agydaganat diagnózisának felállítását számos vizsgálat előzi meg.

Elsőként neurológiai vizsgálatok által megállapítják, hogy fennáll-e valamilyen rendellenesség a látást, hallást, reflexeket, egyensúlyt és izomerőt illetően. Ennek eredményétől függően különböző képalkotó eljárásokat végeznek el. A computer tomográfiás (CT) vizsgálat által röntgensugarak és számítógép segítségével részletes, kétdimenziós szeleteket képeznek az agyról. A vizsgálat előtt egy speciális vénásan adható anyagot, úgynevezett kontrasztanyagot juttatnak a szervezetbe, ezáltal jobban láthatóak a daganatok.

A mágneses rezonancia vizsgálat (MR) esetén is előfordul, hogy előzetesen kontrasztanyagot juttatnak a szervezetbe, így a daganatos szövetek jobban elkülönülnek. MR-vizsgálatnál mágneses mező és rádióhullámok segítségével kutatják az agyat és a benne lévő szöveteket. Szintén kontrasztanyag beadásával végzik el az angiográfiás vizsgálatot, amikor a vérbe fecskendezett anyag által a röntgenfelvételeken kirajzolódnak a daganatot ellátó erek.Ugyan nem rutinszerűen, de gyakran alkalmazzák agydaganat gyanúja esetén a PET-CT vizsgálatot, amely az agyi anyagcseretérkép (PET-kép) és a CT-vel nyert szerkezeti kép egymásra vetítésével hozható létre.
 

Kezelés

Az agydaganat kezelését alapvetően meghatározza a daganat mérete, elhelyezkedése, típusa, valamint a beteg általános egészségi állapota is. Ha a daganatos sejt lassan növekszik, előfordulhat, hogy az orvos kivárásos álláspontra helyezkedik, és vár a műtéttel.
A kezdeti kezelés állhat szteroid kezelésből, melynek segítségével a daganatos szövet körüli duzzanatot kívánják csökkenteni. A műtéti eljárás során megkísérlik a daganat lehető legteljesebb eltávolítását, lehetőleg az egészséges szövetek minél kisebb mértékű károsításával.

Ha hátramarad daganatos sejt, az okozhatja későbbi kiújulását az agydaganatnak. A visszamaradt sejtek, valamint a műtétileg nem kezelhető agydaganatok eltávolítása esetén alkalmazzák a sugárkezelést, valamint a kemoterápiát. Előbbi esetén a nagy energiájú sugárzással kívánják a daganatos sejteket elpusztítani, míg kemoterápia alkalmazásakor a gyógyszerek szelektíven elpusztíthatják a daganatos sejteket.

Rehabilitáció

A műtét után a varratokat rendszerint 7-14 nappal távolítják el, eddig és ezt követően 8-10 napon keresztül a fejet szárazon kell tartani. A műtétet követően a beteg rendszerint gyógytornász, valamint logopédus szakember segítségére szorul, hogy visszanyerhesse alapvető funkcióit és képességeit. Habár jó esély van arra, hogy a sikeres műtéten átesett beteg visszatérjen a munka világába, a nehéz fizikai megerőltetést azonban mindenképp kerülni kell.