Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka, ami együtt jár a szellemi képességek súlyos romlásával, olyan szintig, ami a normális napi életvitelt, önellátást is lehetetlenné teszi. A szellemi leépülés az Alzheimer-kór velejárója, mivel ebben a betegségben az egészséges agyszövet degenerálódik, elsorvad.

Az Alzheimer-típusú elbutulás gyakori betegség - világszerte kb. 18 millió embert érint. A 65 éves lakosság körében kb. 1%-os az előfordulása, sajnos e kor felett ötévente megduplázódik az érintettek száma. A nők gyakrabban betegszenek meg Alzheimer-kórban. Egyes koponyasérülések, pajzsmirigybetegségek, depresszió és a keringés rendellenességei (érelmeszesedés, magas vérnyomás) fokozhatják a kockázatot.

Tünetei

A betegek eleinte csupán feledékenynek tűnhetnek, illetve a tünetek hasonlítanak a normális öregkori jelenségekhez is, mint a tájékozottsági zavarok és emlékezetgyengeség. Az első gondolkodásbeli zavarok akár már 40 éves kor körül is jelentkezhetnek, a tünetek a betegség előrehaladtával súlyosbodnak, a személyiség teljesen széteshet. Az Alzheimer-kóros betegnél gyakran kiesik, hova tett le valamit, amit előtte még a kezében tartott. Jellemző rájuk a hosszú távú emlékezet zavara is, így nem tud felidézni régóta ismert, személyes dolgokat, mint születési dátum, vagy lakhely.

Az érintett elveszti az izmai feletti kontrollt, így nehézkessé válik elvégezni a napi rutinmozdulatokat, ügyetlenné válhat, romlik az ítélőképessége, megváltozhat a hangulata, esetleg zavarttá, nyugtalanná vagy erőszakossá válhat. A betegnek romlik az étvágya, nem tud aludni, elhanyagolja személyes higiénéjét. A súlyos állapotú Alzheimer-kórosokra jellemző, hogy már vizeletüket sem tudják tartani, vagy már nem csak önellátásra, de gondolkodásra, beszédre sem képesek. A kór valójában a személyiség lassú halála, szétesése, de ezt ma már jelentősen fel lehet tartóztatni.

Vizsgálatok

Az Alzheimer-kór és az egyéb, memóriazavarral járó kórállapotok elkülönítésére több vizsgálat is rendelkezésünkre áll: Az anamnézis során az orvos nagy valószínűséggel kikérdezi a beteget korábbi betegségeiről és az egészségi állapotáról. Tudni akarja majd, hogy a mindennapi tevékenységek elvégzésével akad-e problémája, és amennyiben van rá lehetőség, orvosa valószínűleg beszélni akar majd a családtagokkal, illetve barátaival, hogy bővebb információkhoz juthasson. Vérvizsgálat segítségével az orvos meg fogja kísérelni, hogy a demencia más okait kizárja, így például pajzsmirigybetegséget vagy vitaminhiányt. Vizsgálható továbbá a memória, problémamegoldó képesség, a figyelem fenntarthatósága, a számolási képesség és a beszéd a mentális állapot vizsgálatával. Az orvos a rövid- és hosszú távú memóriát vizsgálja azáltal, hogy megkérdezi, milyen nap van ma, vagy mikor volt a második világháború.

A visszaemlékezési vizsgálatok alatt az orvos különböző tárgyakat sorol fel és megkéri a beteget, hogy ismételje meg ezeket azonnal, illetve öt perccel később is. Néha az orvos még mélyebbre ható vizsgálatoknak is aláveti a beteget, mint a neuropszichológiai vizsgálatok. Ez különösen fontos akkor, ha Alzheimer-kórt és más demenciát, korai stádiumban próbál meg diagnosztizálni. Az orvos megállapítja, hogy a beteg szellemi képességei megfelelnek-e korának és végzettségének egy előre meghatározott pszichológiai vizsgálat segítségével. Előfordulhat, hogy a szakember fontosnak tartja, hogy az agyról valamilyen képalkotó vizsgálattal szerezzen információt. Több módon is lehet ilyen képeket készíteni, ideértve a computer tomográfiás (CT) vizsgálatot, a mágneses rezonancia (MRI) vizsgálatot, illetve a pozitron emissziós tomográfiás (PET) vizsgálatot.

Kezelés

Jelenleg nincs gyógymód az Alzheimer-kór ellen, vannak azonban olyan gyógyszerek, amelyek segítségével ellenőrzés mellett tünetei enyhíthetők. Az Alzheimer-kór orvosi kezelése elengedhetetlen. A kezelőorvos tud olyan szakszerű felvilágosítást adni és kezelést biztosítani, amely fontos segítség a betegséggel való együttéléshez.
A gyógyszeres kezelés egy részről a neurotranszmitterek megváltozott szintjének beállításán, másrészől az izgalmi neurotranszmisszió kóros kiváltódásának, az ún. háttérzajnak a csökkentésén alapul.

A gyors hanyatlás lassítható, megfékezhető a szükséges képességek és az önálló életvitel tovább megőrizhetőek, sőt olykor a közepes és súlyos mértékű dementia tünetei is enyhülhetnek. Sokat segíthetnek idősebb hozzátartozóikon a családtagok, ha beszélgetnek és játszanak velük, gondolkodásra késztetik őket, bevonják őket a mindennapi tevékenységbe. A Gingko biloba fa hatóanyagának alkalmazásáról is kedvező eredmények vannak. Az agy vérellátását és a gondolkodást serkentő, ún. nootrop szerek alkalmazása több országban, így hazánkban is napi gyakorlat.

Rehabilitáció

Amerikai kutatóknak már sikerült visszafordítani a memória-romlás folyamatát. A program része volt az átfogó étrendváltozás, az agy stimulációja, a testmozgás, az alvás optimalizálása, bizonyos gyógyszerek és vitaminok alkalmazása, valamint számos további lépés, amelyek befolyásolják az agy kémiáját.
Vannak gyógynövények, amelyek szintén segíthetnek a rehabilitációban. A rozmaring élénkíti az agy vérellátását, regenerálja az idegeket és fokozza a koncentráció képességet. Megakadályozza a káros szabad gyökök képződését antioxidáns-tartalma miatt, melyeknek jelentős szerepük van az Alzheimer-kór kialakulásában.