Epilepsia
Az epilepszia az idegrendszer betegsége, amely görccsel kísért vagy görcs nélkül jelentkező rohamok egymás után következő megnyilvánulásaiból áll. Az idegsejtek nagy erejű elektromos kisüléseiből keletkeznek a rohamok az agyban.

Attól függ az epilepsziás görcsök megjelenése, hogy hol keletkezik az elektromos kisülés, és az agy mely területeit vonja be. A normális agyi működés megszakadásának következményei a rohamok. Az agyban zajlik a hallási, szaglási, látási, tapintási, hőmérséklet érzékelési információk fogadása és értelmezése, illetve az üzenet küldése a belső elválasztású mirigyekhez.
A népesség 5%-a szenved el epilepsziás rohamok élete során. Ezt csak akkor nevezzük epilepsziának, ha ezek az események rendszeresen és spontán ismétlődnek.


Az aktív epilepsziával élők átlagos gyakorisága 7 ezrelék, tehát a világon hozzávetőlegesen 40 millió ember él epilepsziával. Epilepszia bármely életkorban kezdődhet, de leggyakrabban gyermek- és időskorban jelentkezik először.
A gyermekkorban magas lázat, a lázgörcsöt átélt gyerekek 5%-ának marad fenn epilepsziája. Előidézhetik az epilepsziát az agy megbetegedései, mint a fertőzések, gyulladások, sérülések és a vérzés.. Főleg a gyerekkori epilepszia hátterében gyakran található genetikai rendellenesség, vagy a magzati életben illetve a szülés folyamán elszenvedett oxigénhiány.

 


Tünetei

Az epilepsiás görcsös rosszullétek megjelenése emberről emberre változó. Az úgynevezett nagyrohamokat (grand mal) sokszor napokig tartó fejfájás, rosszullét, nyugtalanság, hangulatváltozás vezeti be. A rosszullét pillanatában az érintett hirtelen eszméletlenné válik, padlóra zuhan, megmerevedik, a végtagokban rángások jelentkeznek. A görcsök idején a légzés is szabálytalanná válik. Az eszméletlenség és a rángások percekig is eltarthatnak, ezt követően az érintettek mély alvás állapotába jutnak, amelyből kábultan ébrednek. Vizeletüket többnyire maguk alá eresztik, székletüket ritkábban. Az úgynevezett kis rosszullétek (petit mal) esetén az érintettek nem esnek össze.

A kis rosszullétek – különösen gyermekkorban -, sokszor csak abban nyilvánulnak meg, hogy az érintettek az éppen akkor végzett tevékenységüket rövid ideig – akár csak néhány pillanatra – abbahagyják, miközben maguk elé merednek. Utólag ezeknek az állapotoknak nincsenek tudatában. Éppen ezért ezeket a fajta rosszulléteket „nappali álmodásnak” is szokták nevezni.

Halántéklebeny-rohamoknál gyakran nincs eszméletvesztés, az érintettek ilyekor percekig „furcsán” viselkednek: matatnak, csámcsognak, nevetgélnek. A gócos rosszullétek rángásokat okoznak, amelyek kezdődhetnek az egyik arc félen vagy a kézen, és fokozatosan kiterjedhetnek az egész test félre. Status epilepticusról akkor beszélünk, ha a tudat feltisztulása nélkül egymást követik a rohamok. „Epilepsiáról” először csak akkor beszélhetünk, ha görcsös rosszullétek újra és újra jelentkeznek. A gyermekek lázas görcsállapotai, cukorbetegek alacsony cukorszint miatt kialakuló görcsei nem tartoznak az epilepsia körébe.

Vizsgálatok

A roham leírása és a vérvétel mellett a képalkotó eljárásokig számos, ám fájdalmatlan vizsgálatra lehet szükség az epilepszia pontos diagnózisához. Orvosának szüksége lesz a roham részletes leírására. Mivel nagyon gyakran az epilepsziás beteg nem emlékszik arra, mi történt a roham alatt, orvosa valószínűleg szemtanúkat fog bevonni. Orvosa valószínűleg neurológiai szempontból fogja megvizsgálni, többek között a reflexeket, az izomtónust, az izomerőt, az érzőképességet, a járást, a tartást, az egyensúlyt és a koordinációt nézi meg.

Ezen túl kérdéseket fog feltenni, hogy az Ön gondolkodását, ítélőképességét és memóriáját tesztelje. Szükség lehet vérvizsgálatra is, hogy ki lehessen zárni más betegségeket, például a vérszegénységet, vagy cukorbetegséget. Különböző képalkotó vizsgálatokat is javasolhat orvosa, mint az Elektroenkefalográfia (EEG), Computer tomográfia (CT), Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI), Pozitron emissziós tomográfia (PET), Szimpla (single) foton emissziós computerizált tomográfia (SPECT).

Kezelés

Sikeres kezelés az epilepsiások 50-60 százalékát rohammentessé tudja tenni, és 20-30 százalékban lényeges javulást eredményez. Ilyen eredményeket csak azok az orvosok tudnak elérni, akik járatosak az epilepsia kezelésében. Lehetőség szerint meg kell kísérelni egyetlen gyógyszerrel kijönni. Sokszor eltarthat hónapokig is, amíg a megfelelő készítményt és a helyes adagolást megtaláljuk, mivel az egyes betegek érzékenysége eltérő. Ez a gyógyszeres beállítás kórházi felvételt is igényelhet. Az ellenőrzést szolgálják az EEG-vizgsálatok, és a gyógyszermennyiség vérszint meghatározása. A gyógyszerbevétel önhatalmú megváltoztatása a kezelési eredményeket hosszú időre semmissé teheti.

 

Rehabilitáció

2-3 éves rohammentes időszak után az orvos megkísérelheti a gyógyszerek fokozatos, lassú csökkentését; ezen időszak akár fél-egy évet is igénybe vehet. Ellenőrzéseket ismételten az EEG szolgál. Valamikor az egész életen át szükséges a gyógyszereket szedni. Ha epilepsia ellenes gyógyszerekkel együtt más készítményt is szed a beteg, gondolnunk kell arra, hogy különböző együtthatások jelentkezhetnek.

 



A MAGYAR NEUROLÓGIAI TÁRSASÁG 39. KONGRESSZUSA
2024

A MAGYAR NEUROLÓGIAI TÁRSASÁG 39. KONGRESSZUSA

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább
MAGYAR KLINIKAI NEUROFIZIOLÓGIAI TÁRSASÁG KONGRESSZUSA
2024

MAGYAR KLINIKAI NEUROFIZIOLÓGIAI TÁRSASÁG KONGRESSZUSA

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább
18th World Congress on Controversies in Neurology (CONy)
2024

18th World Congress on Controversies in Neurology (CONy)

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább
MAGYAR GYERMEKNEUROLÓGIAI TÁRSASÁG ÜNNEPI TUDOMÁNYOS ÜLÉSE
2024

MAGYAR GYERMEKNEUROLÓGIAI TÁRSASÁG ÜNNEPI TUDOMÁNYOS ÜLÉSE

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább

Online Kommunikáció


Kövesse Ön is figyelemmel a Magyar Neurológiai Társaság bejegyzéseit a közösségi oldalakon, ahol folyamatosan tájékozódhatnak a legfrissebb hazai és nemzetközi szakmai hírekről.


Magyar Szemészeti Társaság
Neuro-ophthalmológiai Szekciója
Dr. Somlai Judit
Neuro-ophthalmológus, aki a látászavart okozó megbetegedések okának keresésével, meghatározásával és kezelésével foglalkozik.
Magyarországi Fájdalom
Társaság
Dr. Budai Erika
A Társaság célja az akut és krónikus fájdalom szindrómában szenvedő betegek teljes körű ellátásának szakmai tudományos eszközökkel történő előmozdítása.
Magyar Rehabilitációs
Társaság
Dr. Cserháti Péter
Társaságunk a rehabilitáció bármely területével foglalkozó tagok önkéntes társulásán alapuló, hazai és nemzetközi egészségügyi kapcsolatok fejlesztését elősegítő szervezet.
Keressen minket a facebook-on
és a twitteren is!