MR-vizsgálat
A mágneses rezonanciás vizsgálatot (MR) döntően a koponya, a gerinc, valamint az ízületek betegségeinek kivizsgálásakor alkalmazzák, azonban kiválóan alkalmazható a nyak, a mellkas, az emlő, a has és a kismedence tanulmányozására is. Leggyakrabban az alábbi esetekben végzik el a vizsgálatot: gyakori fejfájás, rendszeresen visszatérő szédülés, agyi történések megfigyelése, daganatos áttétkeresés, sérülések, valamint gerinc vagy ízületi problémák kivizsgálásakor.

 

Az MR-vizsgálat fekvő helyzetben történik – az esetek többségében hanyatt, kivételes esetekben hason. A páciensnek egy viszonylag szűk térben kell feküdnie, ami egyesekben bezártság érzetet kelthet, így klausztrofóbiás, valamint akaratlan mozgást végző betegeknél szükség lehet nyugtatása vagy altatásra. A vizsgálat alatt hangos, kopogó gépzörejek hallhatóak, melyek intenzitása füldugó használatával csökkenthető – ezt a vizsgálatot végző munkatárstól lehet igényelni. A vizsgálóhelyiség TV-kamerával van felszerelve, így az MR-vizsgálat alatt lehetőség van hangszórón keresztül kommunikálni az operátorral, valamint szükség esetén a kézbe adott jelzővel segítséget lehet kérni. A 15-40 perces vizsgálati idő több mérési sorozatból áll, egy-egy sorozat közben (2-4 perc) mozdulatlanul kell feküdni az operátor által beállított testhelyzetben.





Kockázat


Az MR-vizsgálatnak nincs ismert káros mellékhatása. Azonban előfordulhat, hogy intravénás kontrasztanyag adása szükséges, ha egy szerv működéséről, vagy a szervben lévő elváltozásokról pontosabb képet akarunk kapni. Ez az eljárás nem fájdalmas, hiszen a kontrasztanyag adásakor a fájdalom hasonló egy vérvételnél tapasztalt tűszúráséhoz, azonban előfordulhat túlérzékenység az anyaggal szemben, ami gyenge tüneteket eredményezhet. Nagyon ritkán bekövetkezhet az anafilaxiás (túlérzékenységi) sokkos állapot, melynek elhárítására az intézetek fel vannak készülve.


Fontos tudnivalók


Tekintettel arra, hogy a mérések mágneses térben zajlanak, így azoknál a betegeknél nem végezhető el a vizsgálat, akiknek szívritmus szabályozót (pacemakert) ültettek be. Meg kell győződni, hogy nincs a szervezetbe műtéttel beépített, vagy baleset során odakerült mágnesezhető anyag (például ízületi protézis, csavar, fémbillentyű, érszorító, implantátum), mert ezek a mágneses térben elmozdulhatnak helyükről, és súlyos, akár életveszélyes sérülést is okozhatnak. A testen viselt fémtárgyakat – például hallókészülék, óra, testékszer, műfogsor, csatok – mindenképp le kell venni, a zsebeket pedig ki kell üríteni, mert az elektromos árammal működő, vagy mágneses részeket tartalmazó tárgyak tönkremehetnek.

 



  • Magyar Stroke Társaság XVI. Kongresszusa, a Magyar Neuroszonológiai Társaság XIII. Konferenciája és a VI. Stroke Szakdolgozói Vándorgyűlése
    Siófok (Hotel Azúr és Hotel Yacht)
    2022. szeptember 1-3.
  • Gárdonyi Parkinson Továbbképző Napok
    Gárdony, Vital Hotel Nautis
    2022. szeptember 2-3.

17th World Congress on Controversies in Neurology (CONy)

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább

Magyar Fejfájás Társaság XXVII. kongresszusa

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább

Magyar Rehabilitációs Társaság XLI. Vándorgyűlése

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább

Akkreditált online tanfolyam 2022

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább

Online Kommunikáció


Kövesse Ön is figyelemmel a Magyar Neurológiai Társaság bejegyzéseit a közösségi oldalakon, ahol folyamatosan tájékozódhatnak a legfrissebb hazai és nemzetközi szakmai hírekről.


Magyar Szemészeti Társaság
Neuro-ophthalmológiai Szekciója
Dr. Somlai Judit
Neuro-ophthalmológus, aki a látászavart okozó megbetegedések okának keresésével, meghatározásával és kezelésével foglalkozik.
Magyarországi Fájdalom
Társaság
Dr. Budai Erika
A Társaság célja az akut és krónikus fájdalom szindrómában szenvedő betegek teljes körű ellátásának szakmai tudományos eszközökkel történő előmozdítása.
Keressen minket a facebook-on
és a twitteren is!