A digitális szobtrakciós angiográfia (DSA) a csont-és lágyrészárnyékokat digitális módszerrel a képből „kivonja”, így az erek kontrasztanyagárnyéka jobban látható. A felvételek sűrítése segítségével vékony erek, valamint a késői artériás és a korai vénás fázisok is láthatóvá válnak. Az egyes területek fényértékei tetszés szerint síkban átlagolhatók, erősíthetők, nagyíthatók.
 

Leírás

Az eljárás során az érzéstelenítést követően kontrasztanyagot juttatnak az érrendszerbe, majd folyamatos röntgenvilágítás mellett nyomon követhető a beadott kontrasztanyag útja. Az eltérésekből nagy pontossággal lehet következtetni a diagnózisra: ilyen eltérés például egy-egy terület fokozott erezettsége, érelzáródás az alsó végtagokban vagy agyi erekben, illetve érszűkület-vagy tágulat bizonyos helyeken.

Célja

Napjainkban az angiográfiás vizsgálat tekinthető az érbetegségek diagnosztikájában a legfontosabb eljárásnak, hiszen segít a műtét megtervezésében és az optimális kezelés kiválasztásában.

Kockázat

Az angiográfiás eljárásnak komoly szövődményei lehetnek, úgy mint fertőzés, érfalsérülés vagy kontrasztanyag-túlérzékenység, emiatt csak kellően indokolt esetben végzik az orvosok ezt a vizsgálatot.
A technika fejlődése lehetővé tette a kontrasztanyag használatát mellőző, sugárterheléssel nem járó MR-angiográfia megjelenését és elterjedését. Ezzel a módszerrel szintén ábrázolhatóak az artériák és a vénák, valamint a bennük lévő – kóros vagy megfelelő – áramlás. Elsősorban az agyi erek pontosabb vizsgálatára használják ezt az eljárást.