"A munkahelyi stressz és a stroke kockázat kapcsolatára irányuló kutatások eddig nem vezettek egyértelmű eredményre” – mondta dr. Dingli Xu (Déli Orvostudományi Egyetem, Guangzhou, Kína), az egyik kutató.

„Ebben a metaanalízisben több mint 130 000 személy adatait elemeztük, és azt találtuk, hogy összefüggés van a nagy lelki megterheléssel járó munka és a stroke, elsősorban az iszkémiás stroke kockázata között. A munkahelyi stressz ártalmas hatása kifejezettebb volt a nőkben” – mondta dr. Xu.

Az elemzés, amelyet a Neurology október 14-i online számában közöltek, hat olyan vizsgálat eredményeit összegezte, amelyek a munkahelyi stressz és a stroke kockázat kapcsolatával foglalkoztak. A 138 782 vizsgált személyt 3–17 évig követték.

A munkákat négy kategória valamelyikébe sorolták, aszerint hogy milyen mértékben tudta szabályozni a személy a tevékenységét, milyen keményen dolgozott, és milyenek voltak a munka pszichés követelményei (pl. időnyomás, mentális terhelés, a terhelés koordinálhatósága). A felsoroltak alapján a következő kategóriákat alkották:

- Passzív munkák, amelyeknél alacsonyak voltak a pszichés követelmények, és a dolgozó kevéssé tudta szabályozni a tevékenységét; ilyen például a portások, a bányászok és más fizikai munkások foglalkozása.

- Kis feszültséggel és kis megterheléssel járó munkák, amelyeknél alacsonyak voltak a pszichés követelmények, és a dolgozó jelentősen tudta szabályozni a tevékenységét; ilyen például a természettudósok és az építészek munkája.

- Nagy feszültséggel és jelentős pszichés követelményekkel járó munkák, amelyeknél a dolgozó kevéssé tudta szabályozni a tevékenységét; ilyen munkát végeznek például a szolgáltató szektorban dolgozók (pl. pincérnők, bölcsödei gondozók). Mind a hat vizsgálatban ebbe a kategóriába tartozott a résztvevők 11-27%-a.

- Aktív munkák, amelyeknél nagyok a pszichés követelmények, és a dolgozó jelentősen tudta szabályozni a tevékenységét; ilyen például az orvosok, a tanárok és a mérnökök munkája.

A kutatók azt találták, hogy a nagy feszültséggel járó munkát végző személyek stroke kockázata 22%-kal meghaladta azokét, akik kis feszültséggel járó munkát végeztek (relatív kockázat [RR, relative risk]:1,22; 95%-os konfidencia intervallum [CI]:1,01–1,47). A nagy feszültséggel járó foglalkozás elsősorban az iszkémiás stroke kockázatát növelte (RR:1,58; 95% CI: 1,12–2,23), és a nők veszélyeztetettebbek voltak (RR: 1,33; 95% CI: 1,04–1,69). A más kategóriákba tartozó munkák nem jártak a stroke kockázat növekedésével.

A nagy feszültségű munkát végzők körében összesen 4,4% volt a stroke kockázata, és közülük a nőkben 6,5%.

„Számos mechanizmusnak lehet szerepe a nagy stresszel járó munkák és a stroke kockázat kapcsolatában” – mondta dr. Xu. „A leglényegesebb az, hogy a munkahelyi stressz egészségtelen viselkedéshez vezethet: rossz étkezési szokásokhoz, dohányzáshoz és a fizikai aktivitás hiányához. Ezért életfontosságú, hogy az ilyen munkát végző személyek törődjenek az életstílusukkal.”

„Másodszor, a nagy stresszel járó munkát végzőknek, különösen a nőknek, szükségük lehet olyan pszichoterápiára, amely segít nekik megküzdeni a pszichés stresszel; ilyen kezelés a kognitív viselkedésterápia, a relaxációs terápiák és a multimodális kezelés. Főleg azoknál lehet fontos ez, akiknek egyéb kardiovaszkuláris kockázati tényezőik is vannak” – tette hozzá dr. Xu.

A kutatók beszámoltak a vizsgálat korlátairól is: a munkával járó stresszt csak egy időpontban mérték, és nem vettek figyelembe az elemzések során egyéb tényezőket, például a magas vérnyomást és a magas koleszterinszintet.

profikaneten