- Mutációs mintázatok: a rák és a stroke kialakulásában is döntő szerepet játszik a mikrobiom
- IN MEMORIAM -DR. HARCOS PÉTER
- Létrehozták az első 3D-nyomtatott agyszövetet, ami úgy viselkedik, mint az igazi
- Ígéretes eredményeket mutat stroke kiújulásának megelőzésében a milvexian
- A régióban egyedülálló gyógyászati technológiát hoztak Miskolcra
Az emberi agy erőteljesebben reagál és könnyebben jegyez meg olyan információkat, amik rossz színben tüntetnek fel bizonyos embercsoportokat, állapította meg egy új kutatás, ami az előítéletek kialakulását és társadalmi terjedését vizsgálta. A Journal of Cognitive Neuroscience című tudományos lapban megjelent tanulmány hangsúlyozza, hogy a médiában megjelenített negatív kép nagyban felerősíti az etnikai és vallási kisebbségekkel szemben táplált rasszista előítéleteket, írja a The Guardian.
“A napilapok tele vannak emberek által elkövetett szörnyűségekkel. A befogadott történetek közül a rossz hírek emelkednek ki leginkább. Ha például az iszlám vallást nézzük, annyi a negatív hír, hogy teljesen elnyomják a pozitívakat” – nyilatkozta Hugo Spiers, a londoni University College neurológusa az általa vezetett kutatásról. Korábbi kutatások már azonosították a nemi vagy faji sztereotípiákért felelős agyi területeket, de ez a mostani az első kísérlet annak felderítésére, miképp tanul meg az agy összekötni negatív észleléseket bizonyos csoportokkal, és ez hogyan alakul át idővel előítéletté. Az eredmények azt sugallják, hogy agyunk előre meghatározott módon alkot előítéleteket, mondhatni erősen be van erre huzalozva.
A Journal of Cognitive Neuroscience című tudományos lapban megjelent tanulmány hangsúlyozza, hogy a médiában megjelenített negatív kép nagyban felerősíti az etnikai és vallási kisebbségekkel szemben táplált rasszista előítéleteket. A Journal of Cognitive Neuroscience című tudományos lapban megjelent tanulmány hangsúlyozza, hogy a médiában megjelenített negatív kép nagyban felerősíti az etnikai és vallási kisebbségekkel szemben táplált rasszista előítéleteket.
A kutatás 22 résztvevőjének fiktív társadalmi csoportokról (kitilek és pellumok) szóló információtöredékeket mutattak, olyasmiket hogy “egy kitil felrúgott egy kóbor macskát”, vagy “egy pellum egy csokor virággal lepte meg anyukáját”. A két fő fiktív népcsoportot előzőleg “jó” és “rossz” besorolást kapott, és a vizsgált alanyoknak átadott információk kétharmada illett ebbe a keretbe, egyharmada pedig eltért tőle. Az agyhullámokat akkor rögzítették, amikor a résztvevőkben kezdett kialakulni egy kép a kérdéses népcsoportokról, és a kutatók azt látták, hogy az anterior temporális pólusnak nevezett agyterület megnövekedett aktivitása egybeesett az előítéletes kép kialakulásával.
Spiers szerint ezen agytevékenység mérésével lehetővé válik matematikailag, másodperc pontossággal követni egy sztereotípia kialakulását, és ezáltal meghatározni egy adott személy előítéletességét.
A felvételekből az is kiderült, hogy az agy nem egyformán reagál a jó és a rossz információkra. A kedvező képért felelős pozitív információkhoz úgymond hozzászokik az agy, kevéssé reagálva azokra, míg a negatív információkra továbbra is erősebben reagál, egyre rosszabb és rosszabb színben láttatva az adott
Vannak rendes dzsihádisták is
Spiers ismertetett egy általuk észlelt jellegzetes agyi jelzést is – “nocsak, ez különös” –, amit akkor rögzítettek, ha a kísérleti alanyoknak a “rossz” csoport tagjáról szóló pozitív hírt olvastak fel. Ez figyelemre méltó módon mindig erősebb jelzés volt, ha a rossz csoport tagja követett el valami jót, mintha fordítva történt volna. “Kicsit olyan, mintha azt kellene elfogadni, hogy kedves emberek is vannak az ISIS soraiban” – magyarázta Spiers, hozzátéve, hogy ilyenkor nagyon erős tevékenység figyelhető meg egyes agyterületeken, különösen a prefrontális kéregben, amit a világban észlelt rendellenességek feldolgozásáért tartanak felelősnek.
A kutatás eredményei arra nem adnak választ, hogy vajon a már kialakult negatív előítéleteket nehezebb-e megváltoztatni, de Spiers szerint valószínűleg ez a helyzet.
Pszichológusok, szociálpszichológusok évtizedek óta kutatják a társadalmi előítéletek kialakulását és szerepét az egyén életében, és abban egyetértenek, hogy az előítéletek segítenek az embernek eligazodni a világban, anélkül hogy a rázúduló információtömeg maga alá temetné. A jövőben valószínűleg választ kaphatunk arra, pontosan miképp válik valaki szexistává vagy rasszistává. Spiers szerint “lehet, hogy egyénenként változik, képes-e az agyunk rugalmasan viselkedni, képes-e lebontani előítéleteket. Ez valószínűleg a környezettől függ, ha valaki rasszista háztartásban nevelkedik, valószínűleg az agya is kevéssé lesz képes erre a rugalmasságra.”
index.hu - forrás
-
18th World Congress on
Controversies in Neurology (CONy)Novotel London West, UK
March 21-23, 2024 -
Magyar Gyermekneurológiai Társaság ünnepi tudományos ülése
Székesfehérvár
2024. április 25-27. -
MAGYAR TUDOMÁNYOS PARKINSON TÁRSASÁG Kongresszus
Visegrád
2024. április 26-27.
2024
A MAGYAR NEUROLÓGIAI TÁRSASÁG 39. KONGRESSZUSA
Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!
Tovább2024
MAGYAR KLINIKAI NEUROFIZIOLÓGIAI TÁRSASÁG KONGRESSZUSA
Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!
Tovább2024
18th World Congress on Controversies in Neurology (CONy)
Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!
Tovább2024
MAGYAR GYERMEKNEUROLÓGIAI TÁRSASÁG ÜNNEPI TUDOMÁNYOS ÜLÉSE
Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!
TovábbTársaság
nak célja a stroke kezelé-
sében résztvevő szakem-
berek és szakterületek összefogása, a stroke be-
tegség kezelésének fej-
lesztése.
Társaság
tének bővítése és orvos-etikai nevelése.
Társaság
terjed a fejfájás prevenció-
jára és kutatására is, célja a fejfájás betegségek haté-
kony kezelésének előmoz-
dítása.
Társaság
nek és kezelésének fő irányelveinek meghatáro-
zása a szakma és a lai-
kusok számára.
Társaság
embereket tömöríti, akik az idegtudomány szakterüle-
tein folytatnak kutatásokat, illetve akik érdeklődnek az idegtudományok módsze-
rei és eredményei iránt.
Társaság
Társaság
mai tevékenység elősegí-
tése.
Neurofiziológiai Társaság
nak tekinti a szakmai tevé-
kenység minőségi ellen-
őrzését és garanciáját is.
Társaság
kenységét illetően.
Társaság
reit összefogva végzi a Társaság kutatási és szervezési tevékenységét.
Parkinson Társaság
nek és kezelésének fő irányelveinek meghatáro-
zása a szakma és a lai-
kusok számára.
és Terápiás Társaság
iről, illetve kezelési módjai-
ról.
Liga
ciós és szociális ellátásá-
nak koordinálása, szakem-
berek továbbképzése, irányelvek kidolgozása.
Társaság
se az oktatást.
Társaság
séges képzési rendszer kialakítása.
Neuro-ophthalmológiai Szekciója
Társaság
Társaság