Egyensúlyvesztés, hányinger is kialakulhat a nyaki gerinc elváltozásai miatt - Neurology
 
Egyensúlyvesztés, hányinger is kialakulhat a nyaki gerinc elváltozásai miatt
Tudja, miért szédül?

 Számos oka lehet a szédülésnek, fontos azonban utánajárni, hogy a panaszoknak neurológiai, ortopédiai, kardiológiai okai vannak, esetleg cukorbetegség, vagy pszichés okok állhatnak a háttérben. Ha nyaki gerinc eredetűek a tünetek, egyértelmű jeleket küld a szervezetünk, ez pedig megkönnyíti a szakorvosok helyzetét is. Előfordulhat ugyanis, hogy a szédülés okának diagnosztizálásáig akár több hónap is eltelik.

Nincs könnyű dolga annak, aki szédül, ha szeretne utánajárni, milyen okok állhatnak a panaszok hátterében, hiszen több szakterület is érintett lehet. Nem mindegy azonban, milyen tünetek párosulnak az egyensúlyvesztéshez és a helyzetérzékelés zavarához. Ha nyaki gerinc eredetű a szédülés, nagy valószínűséggel a kellemetlen panaszok néhány perctől, vagy akár órákon át is tarthatnak. A páciens bizonytalanságérzést tapasztal, fájdalmas a gerinc nyaki szakasza, mozgatásra a panaszok felerősödnek, a látás elmosódik, fülzúgás és fülcsengés jelentkezik és akár testtartási rendellenesség is kísérheti.

„A helyzetérzékelésért felelős receptoraink nagy része a nyaki gerinc kisízületeiben és a körülötte lévő izmokban, szalagokban találhatóak. Szerepük abban van, hogy információkat továbbítanak a fej helyzetéről a központi idegrendszer felé. Ha nyaktartásunk megváltozik egy közvetlen erőbehatás, izomgyengeség, instabilitás, porckorongsérv, vagy kopásos eredetű betegség miatt, akkor az izmok, szalagok és az ízületi tok feszülése módosul. Így hibássá válik a helyzetérzékelésünk, amely szédüléshez vezethet” – mondta Volter Imola, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő gyógytornásza.

Hogy valóban nyaki gerinc eredete van a szédülésnek, még ma is nagyon nehezen diagnosztizálható. Fontos része a panaszok kiderítésének a fizikális-, illetve képalkotó vizsgálat, így röntgen, MR és CT segíthet, emellett más szakterület szakorvosai is becsatlakozhatnak a folyamatba, így például neurológus, fül-orr-gégész, kardiológus, de akár pszichológus is része lehet az orvosi teamnek. Ha bebizonyosodik, hogy ortopédiai háttere van az egyensúlyérzés vesztésnek, a szakorvos gyógytornászhoz, vagy manuálterapeutához irányítja a pácienst.

„Hiába lenne sokaknak szükségük az ilyen terápiára, nagy részük nem kapja meg az ideális kezelést, mivel gyakran nem sikerül megfelelően felismerni a panaszok igazi okát. A terápia kialakításakor minden esetben ellenőrizzük a páciens tartását, izmainak erejét, a csigolyák közti mozgástartományokat és arra törekszünk, hogy kialakítsuk a megfelelő izomegyensúlyt. Amikor megoldási javaslatot teszünk, gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelést is ajánlunk. Nem szteroid alapú gyulladáscsökkentők, izomlazítók, hányáscsillapítók segíthetik a panaszok csökkentését, illetve speciális manuálterápia, egyensúlytréning és nyaki régió stabilizációs tréning is eredményes. Nem alkalmazható azonban manuálterápia beszédzavar, kettős látás, vagy általános gyengeség esetén” – tette hozzá a gyógytornász.

Forrás: NapiDoktor

 



Meghívó a MaNe közgyűlésére

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább

Stroke Napja 2019

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább

Kampányok

Kövesse aktuális kampányainkat!

Tovább

Nemzetközi Medis Awards Díjról szóló felhívás

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább

Online Kommunikáció


Kövesse Ön is figyelemmel a Magyar Neurológiai Társaság bejegyzéseit a közösségi oldalakon, ahol folyamatosan tájékozódhatnak a legfrissebb hazai és nemzetközi szakmai hírekről.


Keressen minket a facebook-on
és a twitteren is!