Fejremegést kiváltó betegségek - Neurology
Fejremegést kiváltó betegségek
A fejremegés leggyakrabban az általános, végtag- és törzsremegéssel együtt járó kórképek egyik tünete.

Ezek lehetnek a központi idegrendszer betegségei (Parkinson-kór, szklerózis multiplex, egyéb, kisagyat érintő veleszületett vagy szerzett kórképek), májbetegségek, pajzsmirigytúltengés és pszichiátriai betegségek.

A Wilson-kór (rézanyagcsere-zavar) és egyéb májbetegségek
Ebben az esetben az egész törzs, fej, kezek is remegnek, ami általában nagy amplitúdójú, dobáló jellegű. Bizonyos gyógyszerek szedése mellett (epilepszia ellenes gyógyszerek, valamint több pszichiátriai gyógyszer), illetve mérgezések következményként is jelentős remegés jelentkezhet.

fotó: Psychology Today

Pszichiátriai betegségek
A pszichiátriai betegségeket, szorongást, pánikot, félelmet is gyakran kíséri remegés. Az agy betegségei közül elsősorban a kisagy érintettségnél jelentkezik a remegés (bizonyos öröklődő betegségek, szklerózis multiplex, kisagy daganatai), amit gyakorlatilag mindig egyensúly- és járászavar kísér. Az agyérbetegségeket is gyakran kísérheti ez a jelenség, és lezajlott agyvelőgyulladások után is gyakran marad vissza a remegés.

A pajzsmirigytúltengés
A pajzsmirigy hormon túltengését szapora szívtevékenység kíséri, kifejezett nyugtalanság egészen az agresszivitás fokáig terjedhet. Tartósan fennálló pajzsmirigy-túlműködés esetében a remegés mellett dülledt szemgolyók láthatóak.

A leggyakoribb remegéssel járó agyi betegség: a Parkinson-kór
Nem ismerjük a betegség okát, de tudjuk, hogy az agy bizonyos részei pusztulnak el, melyek fontos szerepet játszanak a mozgás gördülékenységében. A Parkinson-kór jellemzően idős korban kezdődik, és először csak az egyik oldali végtagok remegnek. Ezzel párhuzamosan a beteg mozgása meglassul, arca mimikaszegénnyé változik, hangja elvékonyodik, és jellemző izommerevség alakul ki a remegéssel azonos oldalon.

Két önálló kórforma, amelyek csak a fej remegésével járnak
Csecsemőkori, nehezen kezelhető epilepsziák közé tartozik a West-szindróma. Ez a tünetegyüttes egy korfüggő, nem a kiváltó betegségre jellemző, hanem beteg csecsemők bizonyos életkorában jelentkezik, és a hátterében álló betegségek különbözőek. 3 és 18 hónapos kor között jelentkezik, és jellemző klinikai tünete az infantilis spazmus, egy laikus számára egyáltalán nem ijesztő (ellentétben nagy görcsrohammal járó) betegség, miközben korai kezelés nélkül halálos lehet, vagy igen súlyos leépüléshez vezethet. A West-szindróma alattomos rohama alatt a csecsemő fejével hirtelen biccentő mozdulatot tesz, felső törzsével, kezeivel előrehajol (innen a régi klasszikus neve a blitz-nick-salaam, az arab fejbólintó köszönéshez hasonló előrehajló mozdulat). Naponta rengeteg ilyen, nem túl feltűnő roham jelentkezhet, és ennek hátterében az agysejtek katasztrofális pusztulása áll.

Egy másik, nem neurológiai eredetű, fejremegéssel járó tünet a Musset-tünet, mostanában ritkán látható. Ezt a tünetet a főütőér (aorta) elégtelensége okozza, és minden szívütést a fej biccenő mozdulata kíséri, nagyon jellegzetesen. Az aorta billentyű elégtelenségét szívgyulladás okozza - leggyakrabban szifilisz -, ezért 40-50 éve még igen gyakori volt. Manapság már ritkán látjuk, de az elnevezés történelmi háttere izgalmas és említésre méltó.

Forrás: WebBeteg



14th World Congress on Controversies in Neurology

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább

Magyar Neurológiai Társaság 38. Kongresszusa

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább

MGYNT 44. Kongresszusa

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább

Nemzetközi Medis Awards Díjról szóló felhívás

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább

Online Kommunikáció


Kövesse Ön is figyelemmel a Magyar Neurológiai Társaság bejegyzéseit a közösségi oldalakon, ahol folyamatosan tájékozódhatnak a legfrissebb hazai és nemzetközi szakmai hírekről.


Keressen minket a facebook-on
és a twitteren is!