- Több bajt okoznak, mint az szív-érrendszeri betegségek
- Mutációs mintázatok: a rák és a stroke kialakulásában is döntő szerepet játszik a mikrobiom
- IN MEMORIAM -DR. HARCOS PÉTER
- Létrehozták az első 3D-nyomtatott agyszövetet, ami úgy viselkedik, mint az igazi
- Ígéretes eredményeket mutat stroke kiújulásának megelőzésében a milvexian
Elsődleges jelei a különböző mozgásproblémák, ám a fájdalom, az alvászavar és a depresszió is jellemzőek rá.
A tünetek általában fokozatosan jelentkeznek, először az egyik oldalon, majd a betegség előrehaladtával a másik oldalt is érintve. A betegség súlyosságától és előrehaladottságától függően a tünetek egyénenként változhatnak. Sajnos nagyon sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már a mindennapi tevékenységeiket is befolyásolják a panaszok.
A Parkinson-kór motoros tünetei
A Parkinson-kór három kardinális tünete a nyugalmi tremor (remegés), a rigiditás (izommerevség) és a bradikinézis (meglassulás). Ezekből a tünetekből 2 vagy 3 jelenléte szükséges a diagnózishoz. Az úgynevezett posturális instabilitás (ez az egyensúlyzavarok közé tartozik) a negyedik vezető tünet, de ez általában a betegség késői szakaszában jelentkezik.
1. Tremor (Remegés)
Remegésnek bizonyos testrészek akaratlan, ritmikus mozgását nevezzük. Oka az izmok gyors, alernáló összehúzódása és elernyedése.
A tremor két fő csoportja:
Fiziológiás/normál tremor - Időről időre a legtöbb emberben előforduló remegés, melyet stressz, izgalom, félelem vált ki, és leginkább vizsgahelyzetben vagy nagy nyilvánosság előtti szereplés alkalmával jelentkezik. Bizonyos gyógyszerek és kimerültség hatására a tünetei erősödhetnek.
Patológiás/abnormális tremor - Ezek akkor jelentkeznek, ha az idegrendszerben valamilyen zavar áll elő. Az oka lehet egyrészt a központi, másrészt a perifériás idegrendszerben. Ide tartozik a nyugalmi tremor, melynél a remegés pihenésnél jelentkezik, s valamely cselekvés hatására csökken, illetve az akciós tremor, mely akaratlagos mozgások kivitelezése közben jelentkezik. Jellemző, hogy a céltárgyhoz közelítéskor a remegés fokozódik. Jellemzően a kisagy bármilyen eredetű károsodása okozhatja, de gyakran pszichés eredetű.
2. Rigiditás (Izomfeszülés)
Az orvosi szaknyelvben azt nevezzük rigiditásnak, amikor a végtag passzív mozgatásával szemben megnövekszik az ellenállás, és az izmok képtelenek a teljes relaxációra (elernyedésre). Normál esetben, ha az izom összehúzódik, az ellentétesen működő izmok ellazulnak. Az összehúzódó izmokat agonistának, az ellazuló izmokat antagonistának nevezzük.
A mozgások során általában egy izom feszülését az ellentétes izom ellazulása kíséri. Ez a Parkinson-kóros betegnél nem így történik, ezért nehézkesebbé válik a mozgás. Náluk az agonista (feszülő) és antagonista (lazuló) izmok egyidejűleg feszülnek meg és húzódnak össze. Az ellenállás lehet folyamatos, ezt nevezzük ólomcső tünetnek, vagy oszcilláló, amit fogaskerék-tünetnek nevezünk. A vizsgálata általában a beteg ellazult csuklójának hajlításával és feszítésével történik.
3. Bradikinézia (Meglassulás)
Az állapotra az akaratlagos mozgások lassúsága jellemző, melyek nem csak lelassulnak, hanem azok elindítása és lefékezése is nehézkessé válik. A beteg tartása görnyedtté válik, melyet a tartási instabilitás, a bradikinézia és a rigor (rigiditás) együttese okoz. A járás csoszogóvá, apró léptűvé válik. Különösen jellemző az indulásnál, fordulásnál vagy felállásnál. A bradikinézia a Parkinson-kóron kívül más betegségeknél is előfordulhat, ilyen pl. a Huntington-kór. A bradikinézia megnyilvánulhat az arc mimikájának csökkenésében (hypomimia, lárvaarc) és az írás során jellegzetes apró betűkben (micrographia).
További lehetséges tünetek
Gyakori a Parkinson-kórosaknál, hogy a betegség hatására megváltozik a testtartás és a mozgás. A járás lassabb, csoszogó jellegű lesz, nehezebb az egyensúly megtartása, ami eséseket okozhat, különösen a betegség előrehaladott állapotában. Az esések tipikusan a betegség első tüneteit követő 5-10 évben válnak rendszeressé, különösen, ha hirtelen akar a beteg irányt váltani, vagy egyszerre több dologra kell koncentrálnia (pl. valamit visz). Növeli az elesés kockázatát a görnyedt testtartás, a remegés, az egyensúly instabilitása, az alacsony vérnyomás és a látásproblémák.
Az esések azért veszélyesek, mert ficamokat és töréseket okozhatnak (különösen, ha a beteg csontritkulásban is szenved), mely tovább rontja a beteg életminőségét. Ezért figyeljünk oda, hogy minél inkább balesetmentessé tegyük a beteg otthonát.
Gyakoriak a kommunikációs nehézségek is. Sokaknál tapasztalható a beszéd/válaszadás meglassulása vagy halk, suttogóvá válása, a testbeszéd nehezítettsége a remegés, illetve az arcizmok merevsége miatt, valamint az írásnehézség. Mindezek miatt a betegeket gyakran félreértik, mivel nem vagy csak lassan tudják kifejezni érzéseiket.
További tünetek közé tartozik még az alvászavarok jelentkezése, a depresszió és a szorongás, valamint a fájdalom és a kimerültség. A betegség későbbi fázisában nyelési problémák és memóriazavar is tapasztalható.
Mikor forduljon orvoshoz?
Keresse fel orvosát, ha Önnél bármely, a Parkinson-kórral összefüggésbe hozható tünet jelentkezett. Ha Önnek nem Parkinson-kórja van, akkor is fontos a tünet hátterében álló ok azonosítása (pl. a remegés a Parkinson-kór korai tünete, azonban a leggyakoribb remegés-típus az úgynevezett esszenciális tremor, ami nincs összefüggésben a Parkinson-kórral). Bár a Parkinson-kórt korai stádiumában nem könnyű felismerni, a pontos diagnózis felállítása kulcsfontosságú a megfelelő kezelés beállításához, amely lassítja a tünetek romlását.
A Parkinson-kór fő kockázati tényezői:
Életkor - A betegség csak nagyon ritkán alakul ki a 20-as években, jellegzetes módon középkorú vagy idősebb egyénnél jelentkezik. A kockázat folyamatosan nő a kor előrehaladtával.
Örökletesség - Egy vagy több közeli hozzátartozó, akinek Parkinson-betegsége van, fokozza a kockázatát annak, hogy Önnél is kialakuljon a kórkép, bár az Ön kockázata ilyenkor is 5 százalék alatti.
Nem - Férfiaknál kicsivel gyakrabban alakul ki Parkinson-betegség, mint nőknél.
Rágcsálóirtók és növényvédő szerek - Rágcsálóirtó vagy növényvédő szerekkel való gyakori érintkezés mérsékelten növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. Fokozott a kockázat mezőgazdasági munkát végzőknél és azoknál, akik kútvizet isznak.
Csökkent ösztrogénszint - Az alacsonyabb ösztrogénszint kismértékben növeli a Parkinson-kór kockázatát. Ez azt jelenti, hogy azok a nők, akik a menopauzát követően nem részesülnek hormonszubsztitúciós terápiában (vagyis nem kapnak női hormonokat) vagy azok, akiknek a petefészkét eltávolították, magasabb kockázatúak. A hormonpótló kezelésben részesülő nőknél, úgy tűnik, csökken a kockázat. A hormonterápia azonban nem minden hatásában kedvező, az ösztrogén és a progeszteron valamelyest növelik az emlőrák kockázatát. Orvosával beszélje meg, hogy az Ön esetében mi a legmegfelelőbb!
Forrás: WebBeteg
-
18th World Congress on
Controversies in Neurology (CONy)Novotel London West, UK
March 21-23, 2024 -
Magyar Gyermekneurológiai Társaság ünnepi tudományos ülése
Székesfehérvár
2024. április 25-27. -
MAGYAR TUDOMÁNYOS PARKINSON TÁRSASÁG Kongresszus
Visegrád
2024. április 26-27.
2024
A MAGYAR NEUROLÓGIAI TÁRSASÁG 39. KONGRESSZUSA
Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!
Tovább2024
MAGYAR KLINIKAI NEUROFIZIOLÓGIAI TÁRSASÁG KONGRESSZUSA
Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!
Tovább2024
18th World Congress on Controversies in Neurology (CONy)
Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!
Tovább2024
MAGYAR GYERMEKNEUROLÓGIAI TÁRSASÁG ÜNNEPI TUDOMÁNYOS ÜLÉSE
Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!
TovábbTársaság
nak célja a stroke kezelé-
sében résztvevő szakem-
berek és szakterületek összefogása, a stroke be-
tegség kezelésének fej-
lesztése.
Társaság
tének bővítése és orvos-etikai nevelése.
Társaság
terjed a fejfájás prevenció-
jára és kutatására is, célja a fejfájás betegségek haté-
kony kezelésének előmoz-
dítása.
Társaság
nek és kezelésének fő irányelveinek meghatáro-
zása a szakma és a lai-
kusok számára.
Társaság
embereket tömöríti, akik az idegtudomány szakterüle-
tein folytatnak kutatásokat, illetve akik érdeklődnek az idegtudományok módsze-
rei és eredményei iránt.
Társaság
Társaság
mai tevékenység elősegí-
tése.
Neurofiziológiai Társaság
nak tekinti a szakmai tevé-
kenység minőségi ellen-
őrzését és garanciáját is.
Társaság
kenységét illetően.
Társaság
reit összefogva végzi a Társaság kutatási és szervezési tevékenységét.
Parkinson Társaság
nek és kezelésének fő irányelveinek meghatáro-
zása a szakma és a lai-
kusok számára.
és Terápiás Társaság
iről, illetve kezelési módjai-
ról.
Liga
ciós és szociális ellátásá-
nak koordinálása, szakem-
berek továbbképzése, irányelvek kidolgozása.
Társaság
se az oktatást.
Társaság
séges képzési rendszer kialakítása.
Neuro-ophthalmológiai Szekciója
Társaság
Társaság