Parkinson-kór - miért érinti gyakrabban a férfiakat? - Neurology
Parkinson-kór - miért érinti gyakrabban a férfiakat?
A betegség előfordulása a férfiaknál 1,5–2-szer gyakoribb.

A Parkinson-kór nemi különbségeinek vizsgálatára számos tanulmány született, melyek arra az eredményre jutottak, hogy a betegség előfordulása a férfiaknál 1,5–2-szer gyakoribb, mint a nőknél. Dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa a nemek közti különbségekről beszélt a betegség tekintetében.

Egyre több a Parkinson-kór által érintett beteg

A Parkinson-kóraz idegrendszer krónikus megbetegedése, melynek lényege az agy bizonyos területein megtalálható dopamintermelő sejtek pusztulása így az itt termelődő dopamin mennyiségének csökkenése. Érdekes adat, hogy az első tünetek csak a dopamintermelő sejtek számának felére való csökkenése után jelennek meg – tehát meglehetősen nagy a „tartalék”.A legjellegzetesebb tünetek a mozgásszegénység (hypokinesia), az izommerevség (rigor), a végtagremegés (tremor), és az egyensúly megőrzésének nehézsége. Nem-motoros tünetek is társulnak a betegséghez, melyek a motoros tünetek előtt is kialakulhatnak, de megjelenhetnek és rosszabbodhatnak a betegség előre haladtával is.
Egy 2018-as tanulmány szerint a betegek száma 1990 ás 2016 közt megduplázódott, és elérte a 6,1 millió főt világszerte. Ez a romló tendencia egyrészt az idős emberek növekvő számának, másrészt valószínűleg környezeti faktoroknak is betudható.

Mozgási és más jellegű tünetek is különbözhetnek

A Mayo Klinikai egyik tanulmánya szerint különbség lehet a férfiak és nők között a Parkinson-kór kialakulását elősegítő rizikó faktorok tekintetében is. Férfiaknál a legfontosabb, egymástól független faktorok az életvitel és a foglalkozás voltak. Ezzel ellentétben, nőknél az életvitel és a foglalkozás egyáltalán nem játszott szerepet, sokkal inkább a vérszegénység.
A Parkinson-kór általában 40-70 éves kor között kezdődik, ezen belül leggyakrabban a hatodik évtizedben. A nőkben a kezdet átlagosan 2,2 évvel későbbre tolódik. Számos megállapítás jelzi, hogy az ösztrogének szerepet játszhatnak a Parkinson-kór alakulásában. A betegség állati modelljeiben az ösztrogének idegsejteket védő (neuroprotektív) hatással bírtak. Magyarázható a nőknél a későbbi kezdet a férfiakhoz képest magasabb kezdeti dopamin szinttel is, mely késleltetheti a dopamin szükséglet kritikus küszöbértékének elérését.
A nőknél gyakoribb a remegéssel (tremorral) induló betegség. A vizsgálatok alapján a tremor domináns betegek, mind a férfiak, mind a nők, átlagban 3,6 évvel voltak idősebbek a tünetek megjelenésekor, mint azok a betegek, akiknél a mozgásszegény, merev altípus jelentkezett. A tremor domináns betegcsoport lassabb romlást mutatott.
Más vizsgálatok azt az eredményt hozták, hogy a nem-motoros tünetek gyakoribbak a nőknél és súlyosabban is érintik őket. Ide sorolható többek közt a nyugtalan láb szindróma, a depresszió, a fájdalom, a fáradtság, a szaglás és az ízlelés csökkenése és az erős verejtékezés. Ugyanakkor a mentális képességek csökkenése a férfiaknál jelentősebb lehet. A kutatók tovább tanulmányozzák a biológiai nemmel összefüggő működésbeli különbségeket, és azt remélik, ha mélységében megértik a jelenséget, hatékonyabban tudják kezelni mind a férfiaknál, mind a nőknél jelentkező betegséget.

Már az első jeleknél orvoshoz kell fordulni

- Mivel a Parkinson-kór egyelőre nem gyógyítható, és folyamatosan romló tendenciát mutató betegség, a neurológiai kezelés legfontosabb célja a folyamat lassítása, a tünetek csökkentése – hangsúlyozza dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa. – A pácienseknek nem szabad homokba dugniuk a fejüket, érdemes már az első gyanús jeleknél orvoshoz fordulni, legyen szó a mozgásban jelentkező változásról, lelassulásról, egyensúlyzavarokról, a testtartás változásáról, remegésről, az írás nehézségeiről, vagy egyéb a mozgással nem összefüggő tünetről, mint a memória romlása, szaglászavar, látászavar, székrekedés, alvászavar, depresszió. A neurológiai kivizsgálással meg tudjuk állapítani, valóban Parkinson-kór okozza-e a tüneteket. Ha megszületik az erről szóló diagnózis, számos, gyógyszeres és egyéb lehetőségünk van az állapotromlás lassítására, ami jelentős életminőség különbséget jelent a páciensek és a hozzátartozóik számára.

Forrás: neurologiaikozpont.hu



14th World Congress on Controversies in Neurology

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább

XI. Népegészségügyi Konferencia 2020

Köszönetnyilvánítás

Tovább

INTERNATIONAL MEDIS AWARDS FOR MEDICAL RESEARCH

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább

CSATLAKOZÁS AZ EAN COVID REGISZTERHEZ

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább

Online Kommunikáció


Kövesse Ön is figyelemmel a Magyar Neurológiai Társaság bejegyzéseit a közösségi oldalakon, ahol folyamatosan tájékozódhatnak a legfrissebb hazai és nemzetközi szakmai hírekről.


Keressen minket a facebook-on
és a twitteren is!