Magyar csapás a vakságra - új tudományág jött létre Roska Botond kutatásai nyomán - Neurology
Magyar csapás a vakságra - új tudományág jött létre Roska Botond kutatásai nyomán
Az eredmény áttörést jelent a vakság elleni küzdelemben. A szenzációs tudományos eredményt a Nature Medicine szaklapban közölték, illetve nemzetközi sajtótájékoztatón ismertették.

Egy  58 éves francia férfi az első ember, akinek úgynevezett optogenetikai módszerrel sikerült részlegesen visszaállítani a látását. A férfi már hosszú évek óta teljesen vak volt, csupán azt volt képes érzékelni, hogy melyik irányból jön a fény, tárgyakat azonban már nem tudott észlelni. Több mint fél évvel azt követően, hogy a Roska Botond által vezetett kutatócsoport megkezdte a páciens kezelését, és az egyik szemébe beadtak egy injekciót, a férfi az utcán sétálva hirtelen arra lett figyelmes, hogy képes észlelni a gyalogátkelő fekete-fehér sávjait. Ezután számos tesztet elvégeztettek vele, amelyek során különböző tárgyakat kellett észlelnie és megtapintania egy fehér asztalon. Bár csak az egyik szemével, szürkeárnyalatokban és mindössze 10 fokos látószögben volt képes a vizuális észlelésre, a feladatokat végre tudta hajtani – mindehhez egy speciális, videokamerával felszerelt szemüvegre is szükség volt.

Az eredmény – amelyről a Nature Medicine című szaklapban számolt be a José-Alain Sahel és Roska Botond vezette nemzetközi kutatócsoport – áttörést jelent a vakság elleni küzdelemben. A kutatásokat elképesztő nemzetközi figyelem övezi, nem csak a sajtó részéről: a magyar professzor elmondta, hogy levelek tömegeit kapják olyan emberektől, akik a segítségüket kérik látáskárosult családtagjaik érdekében. Mindez teljesen érthető, hiszen ahogy a sajtótájékoztatón bemutatott felmérésből is kiderült, az emberek a vakságot tartják a legrosszabb „állapotnak”, amely kicsivel ugyan, de megelőzi az Alzheimer-kórt és a rákot is. A vizsgálatok azonban egyelőre még csak klinikai szakaszban járnak.

De miről is van pontosan szó? Mint a Bázeli Egyetem professzora, illetve a szintén ott működő Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet alapító-igazgatója, Roska Botond kifejtette: látásunk kulcsa a szemünk hátulján elhelyezkedő retina, amely egy fényérzékeny rétegből és egy olyan „biológiai számítógépből” áll, amely egy feldolgozott információcsomagot küld az agyba. Egymással párhuzamosan 30 különböző kép hagyja el a retinát, ezek mind különböző információt hordoznak (színeket, kontúrokat, fényerősséget stb.), és az agyunk ezekből „rakja össze”, „következteti ki” a valóságot.

Csaknem az összes látóbetegség a retinában keletkezett problémákra vezethető vissza, ezért a gyógyítással is ide érdemes fókuszálni. A professzor hasonlata szerint a retinát úgy képzelhetjük el, mint egy hamburgert: a teteje a fényérzékeny réteg, a közepében azok a sejtek vannak, amelyek a számításokat végzik, legalul pedig az úgynevezett ganglionsejtek helyezkednek el, amelyek a látóidegen keresztül továbbítják a feldolgozott és tömörített információt az agy felé. Ezt a bonyolult rendszert illetően két nagyobb betegségtípusról beszélhetünk: lehet probléma a fotóreceptorokkal, amelyek felveszik a képet, és a ganglionsejtekkel, amelyek továbbítják az agy felé az információt. A kutatócsoport az előbbivel foglalkozik, a kísérletbe bevont páciens például a vakságok 10-15 százalékáért felelős retinitis pigmentosa nevű betegségben szenved, amely miatt a retina legfelső, fényérzékeny rétege elveszítette a fényérzékenységét.

A terápia lényege, hogy egy vírusvektor segítségével (vagyis egy szétszerelt, szaporodásra képtelen vírus révén) olyan géneket juttatna be a retina meghatározott sejtjeibe, amelyektől azok fényérzékennyé válnak – ez az alapötlet a magyar professzorban fogalmazódott meg 20 évvel ezelőtt . A technológiának alapvetően négy lehetséges iránya van, attól függően, hogy a retina mely sejtjeit célozzák meg a génekkel.
Roska professzor a Hetek kérdésére válaszolva elmondta: ezeken az irányokon cégek sora dolgozik, egymással konkurálva, de mindegyik megoldás az ő alapötletére támaszkodik. A most bejelentett eredmény a legegyszerűbb és egyben a legkevésbé hatékony megoldásra alapozva született. A professzor szerint minél fentebbi rétegeket célzunk meg a fényérzékenységet generáló génekkel, annál jobb eredmény várható, a legjobb nyilvánvalóan a fényérzékenységet elvesztő legfelső réteg „helyreállítása” lehet, hiszen ebben az esetben a retina „számítási funkcióit” is ki lehet aknázni (amennyiben azok a sejtek nem sérültek).

A számos díjjal elismert Roska Botondot Nobel-esélyesként is számon tartják kutatási eredményei miatt. Ezzel kapcsolatban most úgy fogalmazott, hogy a díjaknak örül ugyan, de nem ezekért dolgozik – így a Nobel-díjjal kapcsolatos felvetések sem érdeklik igazán.



  • 35th European Neurology Congress
    London, UK
    14-15 june, 2021
  • 7th Congress of The European Academy of Neurology (EAN)
    Virtual
    19-22 june, 2021
  • Magyar Fejfájás Társaság kongresszusa
    Siófok (Hotel Panoráma)
    2021. december 10-11.

14th World Congress on Controversies in Neurology

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább

7th EAN Congress

Virtuális konferencia

Tovább

INTERNATIONAL MEDIS AWARDS FOR MEDICAL RESEARCH

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább

Elnökség megválasztása

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább

Online Kommunikáció


Kövesse Ön is figyelemmel a Magyar Neurológiai Társaság bejegyzéseit a közösségi oldalakon, ahol folyamatosan tájékozódhatnak a legfrissebb hazai és nemzetközi szakmai hírekről.


Keressen minket a facebook-on
és a twitteren is!