Rémálmok és koronavírus: van összefüggés?
A vírus megjelenése óta sokkal vadabbak az álmaink, tényleg több a rémálom? A kutatók most magyarázattal álltak elő.

Az álmokról köztudott, hogy azért léteznek, hogy finomítsák a valóság látszólagos ellentmondásait az elménkben, egyfajta rendszerezés is a feladatuk, hogy az új tapasztalatainkat könnyebben beillesszük a régiekbe, illetve segítenek a traumák feldolgozásában is.

A szakemberek még azt is megvizsgálták, hogy azok is álmodnak, akik azt nyilatkozták, hogy nem szoktak. Mindenki szokott tehát álmodni, leginkább pedig a fiatal nők tudják felidézni azokat a képeket, amelyeket alvás közben láttak, mivel a tudósok szerint rájuk jellemző jobban a befelé forduló figyelem.

Mikor jönnek a rémálmok?

A kutatók szerint akkor, ha a gyerekkorban vagy később sok trauma ért minket, és az új tapasztalatok beépülése a régi talapzatra problémás. De akkor is rémálmok sorozata következik, ha valami megrázkódtatás ér minket, ilyen lehet például egy haláleset a családban.

Arról már korábban is volt hír, hogy a koronavírusban szenvedők furcsa rémálmokat látnak. Jennifer Windt filozófus, az ausztráliai Monash Egyetem kutatója ezekről úgy nyilatkozott korábban, hogy a pandémia kitörése óta az emberek gyakrabban számolnak be nyomasztó és hátborzonagtó rémálmokról.

A megfigyelések után a kutatók elhatározták, hogy COVID-álomgyűjtésbe kezdenek, hogy az így kapott adatokat később feldolgozhassák. A kutatók akkor arra figyeltek fel, hogy visszatérő motívumok uralják ezeket az álmokat, a víz például rendszeresen feltűnt a nyilatkozók álmaiban.

Miért vadabbak a koronavírus alatti rémálmaink?

Erik Hoel, a Tufts Egyetem kutatási asszisztense a napokban előállt egy hipotézissel, amelyhez a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatásokat hívta segítségül. Hoel szerint mivel a karantén alatt az életünk egyre inkább rutinszerűvé és ismétlődővé vált, ezért az agyunknak új ingerekre volt szüksége. A rémálmaink pedig szinte önálló életre libbentek, hogy ellensúlyozzák ezt a banalitást, és hogy frissítő ingerekkel stimulálják az elménket.

Hoel megállapítása egyelőre csupán hipotézis, így további vizsgálódásokat igényel majd.

Forrás: Egészségkalauz



A MAGYAR NEUROLÓGIAI TÁRSASÁG 39. KONGRESSZUSA
2024

A MAGYAR NEUROLÓGIAI TÁRSASÁG 39. KONGRESSZUSA

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább
MAGYAR KLINIKAI NEUROFIZIOLÓGIAI TÁRSASÁG KONGRESSZUSA
2024

MAGYAR KLINIKAI NEUROFIZIOLÓGIAI TÁRSASÁG KONGRESSZUSA

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább
18th World Congress on Controversies in Neurology (CONy)
2024

18th World Congress on Controversies in Neurology (CONy)

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább
MAGYAR GYERMEKNEUROLÓGIAI TÁRSASÁG ÜNNEPI TUDOMÁNYOS ÜLÉSE
2024

MAGYAR GYERMEKNEUROLÓGIAI TÁRSASÁG ÜNNEPI TUDOMÁNYOS ÜLÉSE

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább

Online Kommunikáció


Kövesse Ön is figyelemmel a Magyar Neurológiai Társaság bejegyzéseit a közösségi oldalakon, ahol folyamatosan tájékozódhatnak a legfrissebb hazai és nemzetközi szakmai hírekről.


Magyar Szemészeti Társaság
Neuro-ophthalmológiai Szekciója
Dr. Somlai Judit
Neuro-ophthalmológus, aki a látászavart okozó megbetegedések okának keresésével, meghatározásával és kezelésével foglalkozik.
Magyarországi Fájdalom
Társaság
Dr. Budai Erika
A Társaság célja az akut és krónikus fájdalom szindrómában szenvedő betegek teljes körű ellátásának szakmai tudományos eszközökkel történő előmozdítása.
Magyar Rehabilitációs
Társaság
Dr. Cserháti Péter
Társaságunk a rehabilitáció bármely területével foglalkozó tagok önkéntes társulásán alapuló, hazai és nemzetközi egészségügyi kapcsolatok fejlesztését elősegítő szervezet.
Keressen minket a facebook-on
és a twitteren is!