
- 5-szörös szorzó szívinfarktusra, 2,7-szeres stroke-ra, 1,6-szoros rákra
- Új eszközt fejlesztenek a stroke kockázatának csökkentésére
- Orvosi cannabis alkalmazása sclerosis multiplexben
- Rékassy: a dupla orvoslétszám nem feltétlenül jelent minőségibb ellátást
- Érdekességek - Pár éve azt mondták neki, hogy nem fog tudni újra járni, most gólt lőtt
Az allergiás reakcióknak létezik egy rettegett változata. A testhőmérséklet és a vérnyomás hirtelen és drasztikus csökkenésével együtt jelentkező légzési nehézségekkel leírt, életveszélyes állapotig is fokozódó anafilaxiás sokkot szélsőséges immunválaszként tartja számon a szakirodalom.
A Science most ismertette azt a kutatást, amely egérkísérletekben talált rá a jelenség neurológiai magyarázatára. A Science Immunology folyóiratban megjelent tanulmányban részletesen kifejtett eredmények szerint a tünetek mögött egy eddig nem ismert idegrendszerei mechanizmus áll.
Az eddig is ismert volt, hogy az anafilaxiás sokkot az váltja ki, hogy a kötőszöveti hízósejtek hisztaminnnal árasztják el a szervezetet, aminek következtében a légutak beszűkülnek, a vérerek kitágulnak, a testhőmérséklet pedig lezuhan. Az anafilaxiás sokk az egereknél jellemzően azzal jár, hogy az állatok végtagjaikat mereven kinyújtva hasmánt elfekszenek, mintha hűsölnének.
Laboregér Fotó: Olivier Roux/Biosphoto
Mivel az ilyen hőmérséklet-szabályozó viselkedéseket általában a központi idegrendszer irányítja, Soman Abraham, a Duke Egyetem immunológusa és kollégái azt feltételezték, hogy az idegrendszer kulcsszerepet játszhat a súlyos allergiás reakciókban – írja a Science. Kísérletsorozatuk első fázisában a tojásfehérje anafilaxiáért felelősnek talált ovalbumin néven ismert komponensét adták be a laborállatoknak, aztán pedig mikroszkópos képalkotással figyelték, valamint elektródák segítségével mérték idegrendszeri aktivitásukat.
Az emberekhez hasonlóan a sokk hatására a rágcsálók testhőmérséklete is leesett körülbelül 10 Celsius-fokkal. Ám, az idegrendszeri reakció pont az ellenkezője volt, mint ami várható volt: a hőmérséklet emelkedésére reagáló agyi területek aktivitása növekedett. A kutatók szerint ez a hamis melegérzet a magyarázata annak, hogy az állatok miért nyújtózkodnak úgy, mintha túlmelegednének, még akkor is, amikor a testhőmérsékletük csökken.
A kutatók a gerincvelő, az allergiás reakció során kiváltképp aktív neuronjait kezdték el vizsgálni, hogy választ kapjanak a rejtélyes viselkedésre. Miután sikerült inaktiválni ezen idegsejtek receptorait, az állatok nem hűltek le anafilaxia alatt, viszont a neuronok aktiválása úgyis előidézte az anafilaxia tüneteit, hogy nem került allergén az egerek szervezetébe. Abraham és kollégái szerint úgy tűnik, hogy a hízósejtek kulcsszerepet játszanak az anafilaxiás sokk kialakulásában. A kutatócsoport megállapította, hogy a hisztaminok mellett a sejtek egy kimáz nevű vegyületet is felszabadítanak, amely kölcsönhatásba lép a testhőmérsékletet szabályozó agyi területekkel összekötő neuronokkal. Amikor a kutatócsoport blokkolta a kimáz felszabadulását, az állatok testhőmérséklete nem csökkent az immunválasz során.
Az immunsejtek és az idegsejtek közötti kommunikációt a kimáz vagy az általa az idegsejteken aktivált receptorok ellen ható gyógyszerek gátolhatják, így segíthetnek a súlyos allergiás reakciókban szenvedő egyéneken – vélik a kutatók. Szerintük az immun- és az idegrendszer közötti keresztkapcsolatok más súlyos reakciókban is szerepet játszhatnak. Ezért most azt vizsgálják, hogyan működik ez a kommunikáció a szervezet fertőzésre adott, szepszis néven ismert túlreagálásában.
forrás:https://qubit.hu/

- 5-szörös szorzó szívinfarktusra, 2,7-szeres stroke-ra, 1,6-szoros rákra
- Új eszközt fejlesztenek a stroke kockázatának csökkentésére
- Érdekességek - Pár éve azt mondták neki, hogy nem fog tudni újra járni, most gólt lőtt
- Ha elfelejti, miért is indult, ha állandóan a kulcsát keresi
- Átlépte az 570 milliót az ismert Covid-fertőzések száma

-
ESOT Congress 2023
Athens
17-20 September 2023 -
EFIC CONGRESS: PAIN IN EUROPE XIII
Budapest, HUNGARY
20-23 September 2023 -
International Conference on Spreading Depolarizations 2023 (iCSD 2023)
Szeged, Hungary
October 2nd 5th, 2023

2023
15th European Board Examination in Neurology 2023
Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!
Tovább
II. SZISZTÉMIÁS AMILOIDÓZIS NAPOK
TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM, 2023. október 27-28
II. SZISZTÉMIÁS AMILOIDÓZIS NAPOK, 2023. október 27-28
Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!
Tovább
Aktuális
Kérdései
2023

Társaság

nak célja a stroke kezelé-
sében résztvevő szakem-
berek és szakterületek összefogása, a stroke be-
tegség kezelésének fej-
lesztése.
Társaság

tének bővítése és orvos-etikai nevelése.
Társaság

terjed a fejfájás prevenció-
jára és kutatására is, célja a fejfájás betegségek haté-
kony kezelésének előmoz-
dítása.
Társaság

nek és kezelésének fő irányelveinek meghatáro-
zása a szakma és a lai-
kusok számára.
Társaság

embereket tömöríti, akik az idegtudomány szakterüle-
tein folytatnak kutatásokat, illetve akik érdeklődnek az idegtudományok módsze-
rei és eredményei iránt.
Társaság

Társaság

mai tevékenység elősegí-
tése.
Neurofiziológiai Társaság

nak tekinti a szakmai tevé-
kenység minőségi ellen-
őrzését és garanciáját is.
Társaság

kenységét illetően.
Társaság

reit összefogva végzi a Társaság kutatási és szervezési tevékenységét.
Parkinson Társaság

nek és kezelésének fő irányelveinek meghatáro-
zása a szakma és a lai-
kusok számára.
és Terápiás Társaság

iről, illetve kezelési módjai-
ról.
Liga

ciós és szociális ellátásá-
nak koordinálása, szakem-
berek továbbképzése, irányelvek kidolgozása.
Társaság

se az oktatást.
Társaság

séges képzési rendszer kialakítása.
Neuro-ophthalmológiai Szekciója

Társaság

Társaság
