- Noninvazív lézeres kezelés a stroke terápiájában
- Korai stroke: a vércsoportunkon is múlhat, mekkora az esélyünk az agyvérzésre
- A xilit növeli a szívroham és a stroke kockázatát
- Néha szundít délután? Nem is sejti, milyen jót tesz az egészségének!
- Durva dolgokra derült fény: így tudhatod meg, veszélyeztet-e a stroke, demencia
Elég hetente egy-két alkalommal szunyókálni délután, hogy csökkentsük a szívroham és a stroke rizikóját – derítette ki egy kutatás.
Mennyi délutáni alvás tesz jót?
Azt régóta tudjuk, hogy a pihenés és a stressz csökkentése egyaránt jó hatással van a kardiovaszkuláris rendszerre, míg a kialvatlanság növeli a szív- és érrendszeri panaszok kialakulásának rizikóját. A tudósok arra a kérdésre is megpróbáltak már választ találni, vajon a napközbeni, délutáni szunyókálásnak van-e pozitív hatása, illetve, mennyi időt kell sziesztázással tölteni ahhoz, hogy az előnyöket élvezhessük. Egy nemrég, a Heart című tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői szerint már heti egy-két alkalom is elegendő ahhoz, hogy a szívroham és a stroke rizikóját csökkentsük, a mindennapos délutáni alvásnak azonban már nincs ilyen hatása.
A svájci kutatók, Nadine Hausler és Jose Haba-Rubio vezetésével, összesen 3462 svájci felnőtt szunyókálási szokásait, illetve szív- és érrendszeri egészségét elemezték. A vizsgált alanyok 35 és 75 év közöttiek voltak, és átlagosan öt évig követték az egészségüket. 58 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy az adatfelvételt megelőző héten nem aludt délután, 19 százalékuk egy vagy két alkalommal szunyókált, 12% 3-5 alkalommal szundikált, míg 11 százalékuk minden nap pihent délután.
A gyakrabban (3-7 alkalommal) sziesztázók inkább az idősebb férfiak közül kerültek ki, emellett dohányoztak is, a testsúlyuk is magasabb volt és éjjel is hosszabb ideig aludtak. Meglepő módon azonban jellemzőbb volt rájuk az is, hogy napközben álmosabbnak érezték magukat, és az alvási apnoé is többször fordult elő az esetükben.
A szieszta előnyei
A vizsgált periódus alatt 155 kardiovaszkuláris esemény történt: eseményként kategorizálták a szívrohamot, agyvérzést, szívelégtelenséget; a kutatásban nem tettek különbséget a halálos és nem halálos kimenetelű események között.
Azoknál, akik alkalmanként, hetente egyszer vagy kétszer szunyókáltak, közel felére csökkent a kardiovaszkuláris események aránya, a soha nem sziesztázókkal összehasonlítva. Ez az összefüggés még akkor is igaznak bizonyult, ha olyan, a szív- és érrendszer egészségére ható jellegzetességeket is figyelembe vettek, mint az életkor vagy a magas vérnyomás, a dohányzás vagy az ülő életmód. Az, hogy mennyit szunyókált valaki (5-10 percet vagy 1 óránál is többet), nem volt összefüggésben a szív- és érrendszeri események gyakoriságával.
A szakemberek szerint mindenképpen további kutatásokra van szükség, többek között azért, mert nincs általánosan elfogadott mértéke a délutáni szunyókálásnak, és arra sem találták meg a választ, hogy milyen fiziológiai változások hatására javítja a sziesztázás a szív egészségét.
„Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a szunyókálás mindenképpen segít fenntartani a kardiovaszkuláris rendszer optimális egészségét. Ugyanakkor ez a vizsgálat is azt az elképzelést támasztja alá, hogy nemcsak a délutáni alvás hossza, de a gyakorisága is számít” - írták a kutatáshoz kapcsolódó jegyzetükben az UCSF szakemberei, Yue Leng és Kristine Yaffe.
Összegzés
Hetente egy-két alkalommal a szunyókálás csökkentheti a szívroham és stroke rizikóját, de a mindennapos délutáni alvásnak nincs ehhez hasonló hatása.
Ez az összefüggés még akkor is igaznak bizonyult, ha olyan, a szív- és érrendszer egészségére ható jellegzetességeket is figyelembe vettek, mint az életkor vagy a magas vérnyomás, a dohányzás vagy az ülő életmód.
A szakemberek szerint mindenképpen további kutatásokra van szükség, többek között azért, mert nincs általánosan elfogadott mértéke a délutáni szunyókálásnak.
forrás:egeszsegkalauz.hu
- Korai stroke: a vércsoportunkon is múlhat, mekkora az esélyünk az agyvérzésre
- A xilit növeli a szívroham és a stroke kockázatát
- Néha szundít délután? Nem is sejti, milyen jót tesz az egészségének!
- Ez a gyümölcs csökkentheti a vérrögök kialakulásának kockázatát
- Ideggyógyászati Szemle - pályázati felhívás fiatal szerzőknek
-
Magyar Idegsebészeti Társaság 2024. évi Kongresszusa és a Dél-kelet Európai Idegsebészeti Társaság 6. Kongresszusa
Budapest
2024. október 9-11. -
Epileptológiai Továbbképző Munkakonferencia
Győr
2024. október 10-12. -
MAGYAR NEUROIMMUNOLÓGIAI TÁRSASÁG kongresszusa
Mátraháza
2024. október 18-19.
2024
A MAGYAR NEUROLÓGIAI TÁRSASÁG 39. KONGRESSZUSA
Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!
TovábbVIDEÓSOROZAT
2024
OKTATÁSI
ANYAGOK
2024
Rezidensek, szakvizsgára készülők, neurológiát oktatók figyelmébe
Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!
Tovább2024
MAGYAR GYERMEKNEUROLÓGIAI TÁRSASÁG ÜNNEPI TUDOMÁNYOS ÜLÉSE
Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!
TovábbTársaság
nak célja a stroke kezelé-
sében résztvevő szakem-
berek és szakterületek összefogása, a stroke be-
tegség kezelésének fej-
lesztése.
Társaság
tének bővítése és orvos-etikai nevelése.
Társaság
terjed a fejfájás prevenció-
jára és kutatására is, célja a fejfájás betegségek haté-
kony kezelésének előmoz-
dítása.
Társaság
nek és kezelésének fő irányelveinek meghatáro-
zása a szakma és a lai-
kusok számára.
Társaság
embereket tömöríti, akik az idegtudomány szakterüle-
tein folytatnak kutatásokat, illetve akik érdeklődnek az idegtudományok módsze-
rei és eredményei iránt.
Társaság
Társaság
mai tevékenység elősegí-
tése.
Neurofiziológiai Társaság
nak tekinti a szakmai tevé-
kenység minőségi ellen-
őrzését és garanciáját is.
Társaság
kenységét illetően.
Társaság
reit összefogva végzi a Társaság kutatási és szervezési tevékenységét.
Parkinson Társaság
nek és kezelésének fő irányelveinek meghatáro-
zása a szakma és a lai-
kusok számára.
és Terápiás Társaság
iről, illetve kezelési módjai-
ról.
Liga
ciós és szociális ellátásá-
nak koordinálása, szakem-
berek továbbképzése, irányelvek kidolgozása.
Társaság
se az oktatást.
Társaság
séges képzési rendszer kialakítása.
Neuro-ophthalmológiai Szekciója
Társaság
Társaság