A mentőszolgálat a legnagyobb kihívás elé akkor kerül, amikor olyan beteghez riasztják, akinek leállt a keringése, tehát klinikai halott. Elhagyott területen, esőben, sárban, vagy éppen egy autópályán a legnagyobb dugó közepén kell újraéleszteniük. Évente országosan 10 ezerszer riasztják a mentőket klinikai halotthoz. Újraélesztésük sok éve nemzetközi szinten lefektetett, pontos szabályok alapján történik. Van azonban a betegeknek olyan csoportja, akik kritikus, életveszélyes állapotúak, de még élnek, amikor a mentők megtalálják őket.

Évente országosan mintegy 3-4 ezer beteg ellátásáról folyik a vita: a légcsőbe vezetett tubusokon keresztül történő lélegeztetésről. Erre az eljárásra 2013 előtt a mentőszolgálatnál nem volt szabványos eljárásrend, azt minden orvos és mentőtiszt bizonytalan ajánlások alapján, egyéni módszer szerint végezte. Amikor megmérték ennek hatásosságát, az eljárás számos hibáját és kockázatát azonosították, ezért a mentőszolgálat 2013-ban ennek a folyamatnak az egységesítését határozta el. Véget kívántak vetni a „mindenki másképp csinálja” korszaknak és valós útmutatást adni a mentősöknek, hogy hogyan járjanak el.
 

A modern egészségügy ugyanis nem olyan, mint a bableves, hogy ahány konyha, annyi módszer, mert a bab csülökkel, habarva és tejesen is finom. Itt a legjobb eredményt, a beteg számára legbiztonságosabb módszert kell alkalmazni, ami pontosan mérhető. A vita tárgya pedig, hogy az alkalmazott eljárás veszélyes-e a betegekre nézve. A Népszabadság azt állította, hogy igen, a Mentőszolgálat viszonválaszában pedig azt, hogy nem.
Nézzük az érveket, és az ellenérveket!

Népszabadság:

A 2013 októberében bevezetett, RSI néven ismert eljárásban olyan injekciót adnak a lélegeztetésre szoruló betegnek, amely leállítja a spontán légzést azért, hogy megkönnyítse a mentőtiszt számára a mesterséges lélegeztetéshez szükséges tubus behelyezését.

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója maga is szakértői véleményt kért, megjelölve nyolc esetet, amikor az injekció alkalmazása után leállt a beteg keringése. A nyolc beteg közül ötöt nem sikerült újraéleszteni, és a szakértői jelentés szerint az izombénító szerek alkalmazása hozzájárulhatott a halálukhoz. A nyolc eset a Népszabadság szerint alighanem csak a töredéke a kritikus eseteknek.