Attól függ az epilepsziás görcsök megjelenése, hogy hol keletkezik az elektromos kisülés, és az agy mely területeit vonja be. A normális agyi működés megszakadásának következményei a rohamok. Az agyban zajlik a hallási, szaglási, látási, tapintási, hőmérséklet érzékelési információk fogadása és értelmezése, illetve az üzenet küldése a belső elválasztású mirigyekhez.
A népesség 5%-a szenved el epilepsziás rohamok élete során. Ezt csak akkor nevezzük epilepsziának, ha ezek az események rendszeresen és spontán ismétlődnek.
Az aktív epilepsziával élők átlagos gyakorisága 7 ezrelék, tehát a világon hozzávetőlegesen 40 millió ember él epilepsziával. Epilepszia bármely életkorban kezdődhet, de leggyakrabban gyermek- és időskorban jelentkezik először.
A gyermekkorban magas lázat, a lázgörcsöt átélt gyerekek 5%-ának marad fenn epilepsziája. Előidézhetik az epilepsziát az agy megbetegedései, mint a fertőzések, gyulladások, sérülések és a vérzés.. Főleg a gyerekkori epilepszia hátterében gyakran található genetikai rendellenesség, vagy a magzati életben illetve a szülés folyamán elszenvedett oxigénhiány.
Tünetei
Az epilepsiás görcsös rosszullétek megjelenése emberről emberre változó. Az úgynevezett nagyrohamokat (grand mal) sokszor napokig tartó fejfájás, rosszullét, nyugtalanság, hangulatváltozás vezeti be. A rosszullét pillanatában az érintett hirtelen eszméletlenné válik, padlóra zuhan, megmerevedik, a végtagokban rángások jelentkeznek. A görcsök idején a légzés is szabálytalanná válik. Az eszméletlenség és a rángások percekig is eltarthatnak, ezt követően az érintettek mély alvás állapotába jutnak, amelyből kábultan ébrednek. Vizeletüket többnyire maguk alá eresztik, székletüket ritkábban. Az úgynevezett kis rosszullétek (petit mal) esetén az érintettek nem esnek össze.
A kis rosszullétek – különösen gyermekkorban -, sokszor csak abban nyilvánulnak meg, hogy az érintettek az éppen akkor végzett tevékenységüket rövid ideig – akár csak néhány pillanatra – abbahagyják, miközben maguk elé merednek. Utólag ezeknek az állapotoknak nincsenek tudatában. Éppen ezért ezeket a fajta rosszulléteket „nappali álmodásnak” is szokták nevezni.
Halántéklebeny-rohamoknál gyakran nincs eszméletvesztés, az érintettek ilyekor percekig „furcsán” viselkednek: matatnak, csámcsognak, nevetgélnek. A gócos rosszullétek rángásokat okoznak, amelyek kezdődhetnek az egyik arc félen vagy a kézen, és fokozatosan kiterjedhetnek az egész test félre. Status epilepticusról akkor beszélünk, ha a tudat feltisztulása nélkül egymást követik a rohamok. „Epilepsiáról” először csak akkor beszélhetünk, ha görcsös rosszullétek újra és újra jelentkeznek. A gyermekek lázas görcsállapotai, cukorbetegek alacsony cukorszint miatt kialakuló görcsei nem tartoznak az epilepsia körébe.
Vizsgálatok
A roham leírása és a vérvétel mellett a képalkotó eljárásokig számos, ám fájdalmatlan vizsgálatra lehet szükség az epilepszia pontos diagnózisához. Orvosának szüksége lesz a roham részletes leírására. Mivel nagyon gyakran az epilepsziás beteg nem emlékszik arra, mi történt a roham alatt, orvosa valószínűleg szemtanúkat fog bevonni. Orvosa valószínűleg neurológiai szempontból fogja megvizsgálni, többek között a reflexeket, az izomtónust, az izomerőt, az érzőképességet, a járást, a tartást, az egyensúlyt és a koordinációt nézi meg.
Ezen túl kérdéseket fog feltenni, hogy az Ön gondolkodását, ítélőképességét és memóriáját tesztelje. Szükség lehet vérvizsgálatra is, hogy ki lehessen zárni más betegségeket, például a vérszegénységet, vagy cukorbetegséget. Különböző képalkotó vizsgálatokat is javasolhat orvosa, mint az Elektroenkefalográfia (EEG), Computer tomográfia (CT), Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI), Pozitron emissziós tomográfia (PET), Szimpla (single) foton emissziós computerizált tomográfia (SPECT).
Kezelés
Sikeres kezelés az epilepsiások 50-60 százalékát rohammentessé tudja tenni, és 20-30 százalékban lényeges javulást eredményez. Ilyen eredményeket csak azok az orvosok tudnak elérni, akik járatosak az epilepsia kezelésében. Lehetőség szerint meg kell kísérelni egyetlen gyógyszerrel kijönni. Sokszor eltarthat hónapokig is, amíg a megfelelő készítményt és a helyes adagolást megtaláljuk, mivel az egyes betegek érzékenysége eltérő. Ez a gyógyszeres beállítás kórházi felvételt is igényelhet. Az ellenőrzést szolgálják az EEG-vizgsálatok, és a gyógyszermennyiség vérszint meghatározása. A gyógyszerbevétel önhatalmú megváltoztatása a kezelési eredményeket hosszú időre semmissé teheti.
Rehabilitáció
2-3 éves rohammentes időszak után az orvos megkísérelheti a gyógyszerek fokozatos, lassú csökkentését; ezen időszak akár fél-egy évet is igénybe vehet. Ellenőrzéseket ismételten az EEG szolgál. Valamikor az egész életen át szükséges a gyógyszereket szedni. Ha epilepsia ellenes gyógyszerekkel együtt más készítményt is szed a beteg, gondolnunk kell arra, hogy különböző együtthatások jelentkezhetnek.

- Új kínai-magyar együttműködés a stroke-kutatás területén
- Korai stroke: a vércsoportunkon is múlhat, mekkora az esélyünk az agyvérzésre
- A xilit növeli a szívroham és a stroke kockázatát
- Néha szundít délután? Nem is sejti, milyen jót tesz az egészségének!
- Ez a gyümölcs csökkentheti a vérrögök kialakulásának kockázatát

-
Válogatott fejezetek a neurológiából
BKIK - 1016 Budapest, Krisztina krt. 99.
2025. február 22. -
CONTROVERSIES IN NEUROLOGY (CONy) 2025
Prague, Czech Republic
20-22 March, 2025 -
INTERNATIONAL TRAINING COURSE OF THE EUROPEAN SOCIETY OF NEUROSONOLOGY AND CEREBRAL HEMODYNAMICS 2025
Budapest, Hungary
02-05 April, 2025 -
EFIC CONGRESS 2025
Lyon, France
24-26 April, 2025

2024

VIDEÓSOROZAT
2024

OKTATÁSI
ANYAGOK
2024
Rezidensek, szakvizsgára készülők, neurológiát oktatók figyelmébe
Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!
Tovább
VÁRJUK A JELENTKEZŐKET
2024
Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény pályázatot hirdet
Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!
Tovább
Társaság

nak célja a stroke kezelé-
sében résztvevő szakem-
berek és szakterületek összefogása, a stroke be-
tegség kezelésének fej-
lesztése.
Társaság

tének bővítése és orvos-etikai nevelése.
Társaság

terjed a fejfájás prevenció-
jára és kutatására is, célja a fejfájás betegségek haté-
kony kezelésének előmoz-
dítása.
Társaság

nek és kezelésének fő irányelveinek meghatáro-
zása a szakma és a lai-
kusok számára.
Társaság

embereket tömöríti, akik az idegtudomány szakterüle-
tein folytatnak kutatásokat, illetve akik érdeklődnek az idegtudományok módsze-
rei és eredményei iránt.
Társaság

mai tevékenység elősegí-
tése.
Neurofiziológiai Társaság

nak tekinti a szakmai tevé-
kenység minőségi ellen-
őrzését és garanciáját is.
Társaság

kenységét illetően.
Társaság

reit összefogva végzi a Társaság kutatási és szervezési tevékenységét.
Parkinson Társaság

nek és kezelésének fő irányelveinek meghatáro-
zása a szakma és a lai-
kusok számára.
és Terápiás Társaság

iről, illetve kezelési módjai-
ról.
Liga

ciós és szociális ellátásá-
nak koordinálása, szakem-
berek továbbképzése, irányelvek kidolgozása.
Társaság

se az oktatást.
Társaság

séges képzési rendszer kialakítása.
Neuro-ophthalmológiai Szekciója

Társaság

Társaság
