Sclerosis multiplex esetén a rosszul működő immunrendszer az idegsejtek nyúlványait burkoló velőshüvelyt, vagyis myelinhüvelyt megtámadja és roncsolja azt. Ennek következtében az idegszál működése is romlik: vagy lassabban vezeti, vagy teljesen blokkolja az ingerületeket. A folyamat eredményeként hegesedés (sclerosis) alakul ki több területen is (multiplex), majd ez a károsodás roncsolja az izomkoordinációért, az izomerőért, az érzékelésért és a látásért felelős idegeken az ingerület továbbítódását.

Az SM lefolyása kiszámíthatatlan, súlyossága változhat annak függvényében, hogy a test melyik részén és mekkora gócok keletkeznek. Van, akinél a betegség enyhe formája alakul ki, míg másoknál teljes funkcióvesztéshez, így rokkantsághoz és látásvesztéshez is vezethet a betegség. Jelen állás szerint a világon mintegy 2,5 millió embert érint a betegség, Európában minden 10.000 emberből 10-20 áldozatául esik a kórnak. Az első tünetek általában a 20. és 40. életév között jelentkeznek, és a statisztikák szerint a nők hajlamosabbak a sclerosis multiplexre, mint a férfiak. Magyarországon 7-8000-re tehető az SM-betegek száma.

Tünetei

A sclerosis multiplex tünetei nagyfokú változatosságot mutatnak annak függvényében, hogy hol helyezkednek el a sérült idegek. Egyik első és leggyakoribb tünetként a szem problémái jelentkeznek: látóideg-gyulladás, homályos-vagy kettőslátás, vagy akár részleges vagy teljes látásvesztés is. Gyakran jelentkezik nystagmus, vagyis akaratlanul is rendkívül gyors szemmozgás, mely általában maradandóvá válik a betegek esetén.

Fontos figyelmeztető jelek a különféle mozgáskoordinációs és érzékelési problémák is. A betegek gyakran szédülésről, egyensúlyvesztésről, bizonytalan járásról számolnak be, valamint a végtagokban jelentkező zsibbadás érzéséről, de jelentkezhetnek hirtelen kialakuló, erős fájdalmak is. A szem és végtagok gyengülésén kívül sokaknál jelentkeznek vizelettartási gondok vagy szexuális problémák is, mint például impotencia vagy a libidó csökkenése. A betegséghez pszichés változások is társulhatnak, így feledékenység, koncentrációs zavar és a rövid távú memória gyengülése sem ritka.

Vizsgálatok

A sclerosis multiplex nem állapítható meg egyetlen tünetből, csupán azok együtteséből a betegség előrehaladott állapotában. Ha fennáll a betegség gyanúja, a részletes kórtörténet (anamnézis) felvételét követően fizikális neurológiai vizsgálatok következnek, melyekkel az idegi funkciókat, a reflexeket és a végtag-koordinációt vizsgálják. A laboratóriumi vizsgálatok, tehát a vér-és agyvíz elemzése után legpontosabb képet a mágneses magrezonancia (MRI) által nyerhetünk. Az MRI-vizsgálat segítségével károsító hatás nélkül megállapítható a gócok száma és elhelyezkedése, így lehet következtetni a betegség stádiumára.

Kezelés

Sajnálatos módon az orvostudomány jelenleg nem rendelkezik olyan terápiás módszerrel, mellyel a sclerosis multiplex teljes egészében gyógyítható lenne. A különböző kezelések elsődleges célja, hogy feltartóztassák a rosszabbodást és próbálják az életminőséget javítani. Súlyos esetekben nagy dózisú szteroid-gyógyszeres kezelés segítheti a mellékvágányra téved immunrendszer aktivitását, ám erős mellékhatásai miatt ezt csak rövid, átmeneti periódusokban adják a betegeknek, helyette inkább vitaminlökésekkel (C-és E-vitaminnal), valamint kálciumpótlással próbálnak javítani a beteg állapotán.

Rehabilitáció

A gyógyszeres kezelés mellett rendszeres fiziko-és pszichoterápia is javíthat a beteg állapotán. A rendszeres, könnyű, mérsékelt megterheléssel járó sportok ajánlottak az SM betegek számára, mint például a lovaglás, az úszás, vagy a kíméletes torna. A pszichoterápia alkalmával szakemberek segíthetnek a mindennapi életben beállt változások elfogadására és kezelésére. A fiatal felnőtt korban lévő sclerosis multiplexben szenvedő betegek számára egyik legnagyobb problémát a szexuális életben jelentkező zavarok okozzák, ezért számukra gyakran fájdalomcsillapítókat, antidepresszánsokat, szexuális zavarokat ellensúlyozó készítményeket szoktak ajánlani.