A beteg tünetei alapján kell átgondolni, melyek a nagy, és melyek a kisebb valószínűséggel szóba jöhető fejfájások. Másra kell gondolni gyermekkorban, fiatalkorban, felnőttkorban és időskorban. Ennek megfelelően kell a szükséges vizsgálatokat megtervezni, és az életkori sajátságoknak megfelelően, a terápiát beállítani.
A gyermekkori fejfájások legjellemzőbb okai
Gyermekkorban a hirtelen fellépő fejfájások hátterében, elsősorban vérszegénységet, szemészeti (látásromlás, kötőhártya gyulladás), fül-orr-gégészeti (orrmelléküreg gyulladás, fülgyulladás, nátha, allergia), fogászati (fogzás, szuvas fog) betegséget, fejsérülést, felső légúti hurutot kell keresnünk. Ezek kezelése magának, az alapbetegségének kezelését jelenti.
Ritkábban okoznak hirtelen fellépő fejfájást, a központi idegrendszer gyulladásai, az agyhártya és/vagy agyvelőgyulladás, az agyi érfejlődési zavarok, és az ezek következtében, vagy ezektől függetlenül fellépő agyvérzés, az agylágyulás, a különböző agydaganatok, az agyvíz keringés rendellenességei. Ezek igen súlyos kórképek, kezelésük minden esetben kórházi körülmények között kell hogy történjen.

Gyermekkori, gyakran visszatérő fejfájást szemészeti betegségek, fül-orr-gégészeti betegségek okozhatnak, ritkán kapcsolódik agyvíz keringési zavarhoz, agydaganathoz, ezek az úgynevezett másodlagos fejfájások. Már kisgyermekkorban is megjelenhetnek az úgynevezett elsődleges fejfájások, melyek hátterében a kimutatható agyi strukturális elváltozás, nem mutatható ki. Ide tartozik a migrén és a tenziós fejfájás.
A másodlagos fejfájások, az alapbetegség kezelésével megszűnnek, külön kezelést nem igényelnek. A migrén esetében túl gyakori jelentkezés, vagy súlyos auratünetek esetén, megelőző kezelés bevezetése indokolt, melyre ebben az életkorban a valproat tartalmú gyógyszerek a legalkalmasabbak. Akut rohamkezelésre nem állnak rendelkezésre, a felnőttkorban adható speciális gyógyszerek, ezért az általános fájdalomcsillapítókat és hányáscsillapítókat alkalmazhatjuk.
Serdülőkorban a hirtelen fellépő fejfájások hátterében, ugyanazok a betegségek állhatnak, mint gyermekkorban, de itt már gondolnunk kell a magas vérnyomásra, vércukor eltérésekre, de sajnos a drogfogyasztásra is, mely a szer megvonásával, túladagolásával okozhat hirtelen fellépő fejfájást. Belgyógyászati alapvizsgálat, gyanú esetén, drogteszt mindenképpen szükséges.
Ebben az életkorban, már nő a különböző agyi érfejlődési rendellenességek miatt bekövetkező vérzések miatti fejfájás gyakorisága, ugyanakkor csökken az idegrendszeri fertőző betegségek (agyhártya/agyvelőgyulladás), agyvíz keringési zavar előfordulási aránya.
Serdülőkorban a legjellemzőbb visszatérő, azaz krónikus fejfájás a migrén, de elsősorban fiúknál megjelenik a cluster fejfájás is. Emellett a tenziós fejfájások gyakorisága is növekszik. Ezek mellett az elsődleges fejfájások mellett az egyéb betegségekhez társuló, visszatérő fejfájások a gyermekkori csoportéval megegyezők. Migrénben, a kezelés megegyezik a gyermekkorban alkalmazottal, mivel a felnőttkorban adható rohamoldó szerek, 18 éves kor előtt nincsenek törzskönyvezve.
Tenziós fejfájás ritkán jelentkező formájánál, javasoljuk a fájdalomcsillapítók szedésének mellőzését, pszichés vezetés, életmódbeli változások jótékony hatásúak. A krónikus formánál, gyermekkorban adható antidepresszáns, pszichoterápia jön szóba, óvakodni kell a rendszeres fájdalomcsillapító használatától. A cluster kezelése a roham alatt fájdalomcsillapítók adását jelenti, illetve oxigén belélegeztetését, megelőző kezelésben antidepresszánsok, steroid, beta-blokkolók jöhetnek szóba.
A felnőttkori fejfájás okai
Felnőttkorban a tüneti fejfájások az összes fejfájás 5–10%-át, idősebb korban 20 százalékát teszik ki, ennek megfelelően az elsődleges fejfájások aránya 90–95 százalék, idősebb korban 60–70 százalék.
Agydaganatot csak az összes fejfájás 0,5 százalékának hátterében találunk. Felnőttkorban és időskorban, a hirtelen jelentkező fejfájások hátterében, leggyakrabban magas vérnyomás, szemészeti betegségek (zöldhályog, üvegtesti vérzés), agyi kórfolyamatok (agyvérzés, agylágyulás, agyi vénák elzáródása, agyi erek gyulladása) szerepelnek, a fül-orr-gégészeti eredetű fejfájások közül leginkább az arcidegzsába, illetve a rágóizület működészavara jellemző.
A visszatérő fejfájások közül, a tüneti fejfájásokért felnőtt és időskorban, leggyakrabban a nyaki gerinc elváltozásai (porckorong betegség, kisizületi betegség), nem megfelelően kezelt, ingadozó vérnyomás, ritkán fül-orr-gégészeti daganatos elváltozások, szemészeti betegségek (nem korrigált látászavar) tehetők felelőssé. Tüneti terápia a megfelelő, a rendszeres fájdalomcsillapító fogyasztás kerülendő. Az elsődleges fejfájások közül a migrén és a cluster az aktív életkorra jellemző leginkább, a tenziós fejfájás mindkét életszakaszra.
Forrás: WebBeteg
- Megoldást találhattak a stroke ellen – ez az étel védhet a betegségtől
- Új kínai-magyar együttműködés a stroke-kutatás területén
- Korai stroke: a vércsoportunkon is múlhat, mekkora az esélyünk az agyvérzésre
- A xilit növeli a szívroham és a stroke kockázatát
- Néha szundít délután? Nem is sejti, milyen jót tesz az egészségének!
-
19th EUROPEAN HEADACHE CONGRESS
Lisbon, Portugal
3-6 December 2025 -
20th World Congress on Controversies in Neurology (CONy 2026)
Krakow, Poland
26-28 March, 2026 -
Neurological Emergencies
Dublin, Ireland
30 April - 1 May, 2026 -
12TH EUROPEAN STROKE ORGANIZATION CONFERENCE (ESOC)
Maastricht, Holland
6-8 May, 2026
2025
VIDEÓSOROZAT
2025
TARTALMAK
2025
Rezidensek, szakvizsgára készülők, neurológiát oktatók figyelmébe
Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!
Tovább
2025
ELŐREHALADOTT PARKINSON-KÓRBAN IS JAVÍTHATÓ AZ ÉLETMINŐSÉG
Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!
Tovább
Társaság
nak célja a stroke kezelé-
sében résztvevő szakem-
berek és szakterületek összefogása, a stroke be-
tegség kezelésének fej-
lesztése.
Társaság
tének bővítése és orvos-etikai nevelése.
Társaság
terjed a fejfájás prevenció-
jára és kutatására is, célja a fejfájás betegségek haté-
kony kezelésének előmoz-
dítása.
Társaság
nek és kezelésének fő irányelveinek meghatáro-
zása a szakma és a lai-
kusok számára.
Társaság
embereket tömöríti, akik az idegtudomány szakterüle-
tein folytatnak kutatásokat, illetve akik érdeklődnek az idegtudományok módsze-
rei és eredményei iránt.
Társaság
mai tevékenység elősegí-
tése.
Társaság
betegségekkel foglalkozó társ-szakmák összefogá-
sa, tudományos kutatások folytatása, hazai és nem-
zetközi kapcsolatépítés.
Neurofiziológiai Társaság
nak tekinti a szakmai tevé-
kenység minőségi ellen-
őrzését és garanciáját is.
Társaság
kenységét illetően.
Társaság
reit összefogva végzi a Társaság kutatási és szervezési tevékenységét.
Parkinson Társaság
nek és kezelésének fő irányelveinek meghatáro-
zása a szakma és a lai-
kusok számára.
és Terápiás Társaság
iről, illetve kezelési módjai-
ról.
Liga
ciós és szociális ellátásá-
nak koordinálása, szakem-
berek továbbképzése, irányelvek kidolgozása.
Társaság
se az oktatást.
Társaság
séges képzési rendszer kialakítása.
Neuro-ophthalmológiai Szekciója
Társaság
Társaság












































Ugrás a tetejére!