Szellemi és fizikai állapotunkról is sokat elárulhat a beszédünk, függetlenül attól, hogy mit kommunikálunk a szavainkkal. Beszédhangunk változása ugyanis rengeteg információt hordoz magában, fiziológiai és neurológiai problémákra is utalhat. Fizikai ok lehet egy egyszerű nátha, de akár egy daganat vagy polip is.

Az agyban történő változásoknál, mint például a depresszió, nem a hangképző szervek, hanem a szervek idegi vezérlésének működése módosul. Ennek eredményeként az artikuláció lassabbá, fesztelenebbé, lanyhábbá válik. Ezek a változások mérhetők és számszerűsíthetők. Ha az érintett személy hangja fakó, az azt jelenti, hogy a felsőbb frekvenciatartományokon nincs akkora energia, a monoton, egyhangú beszédnek pedig kisebb a dinamikája. Ezáltal adepressziómár pusztán a hangunk alapján is kimutatható.

Világszerte jelentkező probléma

A BME kutatói az Európai Űrügynökség megbízására kezdtek bele egy hang alapú depressziófelismerő rendszer fejlesztésébe. A cél az volt, hogy a Déli-sarki Concordia Űrkutató Állomáson dolgozók távdiagnosztikai módszerrel is megfigyelhetőek legyenek, hiszen a téli időszakban ezeknél a kutatóknál különösen magas a depresszió kialakulásának kockázata, viszont a távolság miatt megoldhatatlan, hogy rendszeresen pszichológus vizsgálja meg őket. Mindemellett a depresszió világszerte 350 millió embert érint, azaz a minél gyorsabb felismerés és kezelés igen fontos tényező.

A depresszió súlyosságának meghatározására egy nemzetközi szabvány, a BDI-besorolás szolgál. A Beszédakusztikai Laboratórium kutatóinak így egy olyan besorolási rendszert kellett tervezniük, ami összeegyeztethető a BDI-skálával. Az egész rendszer lelkét éppen az az adatbázis adja, amelyet BDI-besorolással ellátott hangminták alkotnak. Ennek segítségével végezhető el az akusztikai elemzés, illetve annak megállapítása, hogy a mikrofonba beszélő páciens esetében mekkora a depresszió esélye és mennyire súlyos az állapota.

Lehetőség a Parkinson-kór gyorsabb felismerésére

Bár a vizsgálandó paraméterek értelemszerűen mások, a módszerrel nemcsak a depresszió kutatható eredményesen, hanem például a Parkinson-kór is. Ennek korai felismerése rendkívül lényeges, ugyanis a kór gyógyíthatatlan, a kezelés pusztán a szinten tartásra irányul. A betegség következtében sérülnek a mozgást vezérlő idegek, márpedig a beszéd és az artikuláció komoly mozgásnak minősül. Az elváltozásokat először a hangszalag rezgésén lehet észrevenni - jóval a kézremegés és más tünetek jelentkezése előtt.

Hazánkban 16-20 ezer főre tehető azok száma, akik Parkinson-kórban szenvednek. A betegségről bővebben ide kattintva olvashat. Dr. Vicsi Klára, a Beszédakusztikai Laboratóriumának vezetője szerint a technológia jó, bizonyítottan működik, a rendszerhez alapvetően már csak az adatbázis kibővítése szükséges. A kutató reméli, hogy a fejlesztés idővel a piacon is megjelenhet. Az eljárás ígéretes lehetőségeket kínál a távdiagnosztikában.

Forrás: index.hu