A kutatók megállapították, hogy minél súlyosabb az alvási apnoe, annál nagyobb mértékű az amiloid plakkok lerakódása.

„Az alvási apnoe igen gyakori kórkép az idősebbek körében, úgy, hogy közben sokuk nem is tud róla.” – mondta a vizsgálat rangidős kutatója, Dr. Ricardo Osorio, a New York Orvostudományi Egyetem pszichiáter adjunktusa.

„Az alvási apnoe definíciójától függően, az idősek nagyjából 30-80%-a szenvedhet alvási apnoéban.” - jegyezték meg a szerzők.

„Bár a vizsgálat két éve során egyik résztvevőnél sem alakult ki Alzheimer-kór, azoknál, akiknél az alvási apnoe az amiloid plakkok felhalmozódását idézett elő, a jövőben könnyen kialakulhat a betegség.” – mondta Dr. Osorio.

A légzéskimaradások néhány másodperctől percekig is eltarthatnak, és az alvás során akár 30-szor vagy több mint egy órán át jelentkezhetnek. A légzéskimaradások után a beteg normál légzése általában újra indul, olykor hangos horkolás vagy fuldokló hang kíséretében.

Az Alzheimer-kór a memória progresszív hanyatlásával járó betegség, mely közel 5 millió idős amerikait érint, akiknek száma demográfiai okokból az elkövetkezendő években csak növekedni fog.

Dr. Osorio szerint az alvási apnoe kezelése valószínűleg csökkentené az amiloid plakkok felhalmozódását és ezzel az Alzheimer-kór kockázatát is.

„Az agynak alvásra van szüksége ahhoz, hogy megtisztítsa magát az amiloid plakkoktól.” – magyarázta Dr. Osorio. „Alvás közben az agy nagytakarítást végez és kidobja a nap során felgyülemlett fehérjéket, köztük az amiloidokat is. Ám az alvási apnoe meggátolja az agyat a plakkok eltávolításában.”

Az alvási apnoe amiloid plakk felhalmozódásra gyakorolt hatásának megértése érdekében Osoria és kollégái 208, 55-90 éves férfit és nőt tanulmányoztak. A résztvevők egyike sem szenvedett demenciában.

A kutatók gerincvelői folyadékmintákból felmérték a plakkok kialakulását jelző fehérje szintjét és PET vizsgálatot végeztek a plakkok mennyiségének felmérése céljából.

A résztvevők több mint fele alvási apnoéban szenvedett, amely közel 36%-uknál enyhe, 17%-uknál közepesen súlyos volt.

A két éves követés során a kutatók a súlyosabb alvási apnoéban szenvedő 104 résztvevő gerincvelői folyadékmintájában plakkok kialakulására utaló jeleket tapasztaltak.

A kutatók a plakkok mennyiségének növekedését néhány beteg PET vizsgálatával igazolták. Az alvási apnoéban szenvedők szkenneres vizsgálata kimutatta az amiloid plakkok növekedését.

A kutatók hangsúlyozták, hogy a plakkok növekedése ugyanakkor nem jelzett előre mentális hanyatlást.

Osorio megjegyezte, hogy a vizsgálat túlságosan rövid volt annak meghatározásához, hogy kinél alakulhat ki Alzheimer-kór, de a kutatók továbbra is folytatják a betegek követését, hogy lássák, kialakul-e valamelyiküknél demencia.

Egy Alzheimer-kór szakértő az eredményeket kézenfekvőnek tartja.

„Az alvászavar fontos szempont a betegség kialakulásában, ugyanakkor kezelhető.” – mondta Dean Hartley, az Alzheimer Szövetség kutatási kezdeményezésekért felelős részlegének igazgatója.

„Az alvási apnoéban szenvedők számára biztosítani kell a nyugodt alvást, és az ehhez szükséges megfelelő kezelést.” – mondta Hartley. „Az emberek gyakran kérdik, hogy mit tehenek az Alzheimer-kór megelőzése érdekében. Ez pedig az egyik olyan dolog, amit megtehetnek.”

Forrás: Nov. 10, 2017, American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine, online

drportal.hu