Mintegy hetvenezer egészségügyi dolgozó kapja meg a megemelt februári keresetét. A legutóbbi nyolc százalékos béremelés után a kormány jövőre ugyanennyivel tervezi emelni az ápolók keresetét, így bérük 2016-hoz képest 65 százalékkal lehet több. Márciustól a háziorvosok és az alapellátó fogorvosok havi fizetését is 130 ezer forinttal növelték. Az egészségügyi bértárgyalások 2016 óta folyamatos a kormány, a szakszervezetek és az érdekképviseletek között. A mai megbeszélésen szó volt a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara javaslatáról is, mely szerint a többlettámogatásból jussanak emelt jövedelemhez az ápolók és az asszisztensek is.

Tüntetésre és sztrájkra készülnek az egészségügyiek a fizetésemelés miatt. Tényleg van olyan, aki csak pár forintos béremelést kapott? - tette fel a kérdést Éger Istvánnak, a Magyar Orvosi Kamara elnökének az Echo TV.

- Miután dolgozom az egészségügyben orvosként is, és szakdolgozók vannak a környezetemben, nem zárom ki, hogy néhány ember esetében valamilyen adminisztratív vagy besorolási hiba folytán volt ilyen, de valójában a nagy tömegek igenis komoly béremelést kaptak, és ez egy folyamatnak nem a vége, hanem egy állomása, egy lépcsője. Nagyon remélem, hogy ez a tárgyalássorozat, ami az én 15 éves elnökségem alatt soha nem látott módon intenzíven és eredményesen folyik, ez gyakorlatilag töretlenül folytatódni fog. Nekünk az az érdekünk, hogy ez a tárgyalás ugyanilyen ütemben és ugyanilyen hangulatban folytatódjon, mert most eredményes.

- Mi a helyzet akkor az orvosokkal? Ugye arról lehet olvasni a híreket, hogy óriási az orvoshiány Magyarországon. A kamarának milyen adatai vannak erre vonatkozóan?

- Ezekre pontos adatok soha sincsenek, ezekről beszélnek sok mindent. Az biztos, hogy látható, hogy az európai uniós csatlakozásunk óta azért elég sok ezer, mondhatnám, hogy inkább közel tízezer szakorvost elvesztettünk. Ez tény. Ennek a képzésben is sajnos megvan a negatív következménye. Éppen most, mielőtt idejöttem, tárgyaltam a rezidens szövetség elnökével és abszolút egyetértettünk abban, hogy nagyon gyorsan kell változtatni a képzésen. A képzés lehetőségéhez viszont meg kell szüntetni a paraszolvenciát, mert megöli az eredményes orvosképzés lehetőségét. Ezért tehát azt az ütemezett béremelést, ami az orvoskarban megindult, folytatni kell, s akkor belátható időn belül Magyarországon megszülethet a megállapodás a hálapénz tilalmáról. És az ad egy új lendületet a fiatal orvosgeneráció képzésének, ami hosszabb távon megoldhatja ezt az orvoshiányt. Tehát ez egy kulcskérdés.

- Erről egyébként ezzel kapcsolatban tett már javaslatot korábban is a kormánynak. Azt mondja, hogy a gazdaság most olyan állapotban van, hogy lehet annyira emelni akár az orvos béreket, ami már hogy mondjam, megszüntetné ezt a hálapénzrendszert.

- Ez így van, ráadásul azt is kutattuk és ezzel kapcsolatban tettünk közzé deklarációt, sőt, azóta megjelent a gondozásunkban egy nagyon komoly tudományos értékű könyv is, hogy azon a gazdasági szinten, ahol Magyarország áll, ott már nem lehet közvetlen összefüggést vélni vagy állítani a GDP mértéke és az egészségügyi bérezés között. Ez innentől kezdve már erkölcsi kérdés és prioritás képzés kérdése. Ebben is úgy tűnik, hogy most van egy áttörés, tehát hogy egy kicsit másként kezd gondolkodni a politika a gyógyításról és az egészségügyről és ezt kell nekünk erősíteni annak érdekében, hogy valóban történjen ilyen áttörés. Hozzáteszem, hogy lakosság oldalról nélkülözhetetlen egy egészségtan oktatás bevezetése, és a lakosság oldaláról is a paraszolvencia tilalma.

- Egy kicsit még visszakanyarodnék az orvoshiányra. A közigazgatási állásportál szerint 239 orvos hiányzik 48 településrről. Csak a fizetéssel van a gond, vagy más okokból sem vonzó ez a pálya annyira a fiatalok számára?

- A kettő elég szorosan összefügg, kétségtelen, hogy a jövedelmi kérdés abszolút prioritás, de a munkakörülmények legalább ennyire fontosak. Azok a fiatalok, akik most végeznek és akik nagyon nyitottak a világra, mert nyelvtudással jönnek ki az iskolából, nyitottak a határok, mennek világszerte mindenhova gyakorlatokra. Ott látnak egy olyan fajta munkakörülményt, egy olyan munkavilágbeli differenciát, ami számukra vonzó. Tehát ez a másik probléma és ezért kell ezt a dolgot nagyon komplexen kezelni és rendbe rakni úgy a jogi, mint az etikai hátteret ahhoz, hogy ők úgy érezzék, hogy itthon jó, illetve hát egyszer talán még valaki haza is jöjjön.

dmd-echotv