Az álmokról köztudott, hogy azért léteznek, hogy finomítsák a valóság látszólagos ellentmondásait az elménkben, egyfajta rendszerezés is a feladatuk, hogy az új tapasztalatainkat könnyebben beillesszük a régiekbe, illetve segítenek a traumák feldolgozásában is.

A szakemberek még azt is megvizsgálták, hogy azok is álmodnak, akik azt nyilatkozták, hogy nem szoktak. Mindenki szokott tehát álmodni, leginkább pedig a fiatal nők tudják felidézni azokat a képeket, amelyeket alvás közben láttak, mivel a tudósok szerint rájuk jellemző jobban a befelé forduló figyelem.

Mikor jönnek a rémálmok?

A kutatók szerint akkor, ha a gyerekkorban vagy később sok trauma ért minket, és az új tapasztalatok beépülése a régi talapzatra problémás. De akkor is rémálmok sorozata következik, ha valami megrázkódtatás ér minket, ilyen lehet például egy haláleset a családban.

Arról már korábban is volt hír, hogy a koronavírusban szenvedők furcsa rémálmokat látnak. Jennifer Windt filozófus, az ausztráliai Monash Egyetem kutatója ezekről úgy nyilatkozott korábban, hogy a pandémia kitörése óta az emberek gyakrabban számolnak be nyomasztó és hátborzonagtó rémálmokról.

A megfigyelések után a kutatók elhatározták, hogy COVID-álomgyűjtésbe kezdenek, hogy az így kapott adatokat később feldolgozhassák. A kutatók akkor arra figyeltek fel, hogy visszatérő motívumok uralják ezeket az álmokat, a víz például rendszeresen feltűnt a nyilatkozók álmaiban.

Miért vadabbak a koronavírus alatti rémálmaink?

Erik Hoel, a Tufts Egyetem kutatási asszisztense a napokban előállt egy hipotézissel, amelyhez a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatásokat hívta segítségül. Hoel szerint mivel a karantén alatt az életünk egyre inkább rutinszerűvé és ismétlődővé vált, ezért az agyunknak új ingerekre volt szüksége. A rémálmaink pedig szinte önálló életre libbentek, hogy ellensúlyozzák ezt a banalitást, és hogy frissítő ingerekkel stimulálják az elménket.

Hoel megállapítása egyelőre csupán hipotézis, így további vizsgálódásokat igényel majd.

Forrás: Egészségkalauz