A tíz éves Human Brain Projekt főbb eredményeiről nemrégiben átfogó értékelést tettek közzé, ahogy ezt a Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja megszellőztette.

A 2013 és 2023 között zajló, több mint 607 millió eurós projektben 150 intézmény és több száz kutató vett részt 19 országból. Hazánkból a Debreceni Egyetem volt a partner.
A méret és az időtartam azonban arányban állt a kutatás fókuszával. Több mint 3 milliárd embert – vagyis a világ népességének több mint 40 százalékát – érintenek neurológiai betegségek, melyek a betegségek és fogyatékosságok vezető okai, és világszerte nagyon nagy terhet jelentenek az érintettekre, a családokra és az egészségügyi ellátásra.

Áttörés a látás megértésében

Katrin Amunts világhírű idegtudós professzor, a projekt szakmai vezetője szerint az emberi agy a legnagyobb kihívást jelentő és legérdekesebb kutatási célpont – hasonlítható a világegyetemhez. Nincs egyetlen olyan laboratórium, de még egy ország sem, amely képes lenne átfogóan foglalkozni az agy komplexitásával. Ezért volt nagy előny, hogy a HBP kutatói ilyen széles körű és hosszú távú uniós finanszírozásban részesültek.

Az idegtudomány és az informatika határterületén dolgozva a HBP kutatói több nagyon jelentős felfedezést tettek az agy szerkezetére, működésére és működési zavaraira vonatkozóan, amik új alkalmazásokhoz vezettek az orvostudományban és a klinikai ellátást segítő technológiákban.

Áttörést értek el például a látás megértésében. A HBP kutatói a Holland Királyi Művészeti és Tudományos Akadémián olyan eszközt hoztak létre, amely képes a vizuális mintákat közvetlenül az agy látókéregébe továbbítani, megnyitva ezzel az utat a látás helyreállításának jövőbeli forradalmi módszere előtt.

Hasonlóképpen, az idegstimuláció terén elért figyelemre méltó előrelépések új reményt nyújtanak a bénulásban szenvedő emberek számára. Svájcban a lausanne-i Svájci Szövetségi Technológiai Intézet egy kutatócsoportja személyre szabott modelleket fejlesztett ki a gerincvelő-stimulációhoz.

Ezek lehetővé teszik a bénult betegek számára, hogy újra lábra álljanak és járjanak.

Kicsinyíthető és nagyítható agytérkép

A projekt egyik legfontosabb eredménye az agytérkép létrehozása volt, amelyet az agy Google Maps-éhez hasonlítanak. Az atlasz több mint 200 egyedi agyterületet térképez fel, és többszintű anatómiai referenciatérképeket biztosít, egészen a mikrométeres szintig.

Használatakor a kutatók képesek ráközelíteni egy területre és addig kicsinyítenek, illetve nagyítanak, amíg látják, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az agy különböző régiói, sejtjei. Ez kulcsfontosságú annak megértéséhez, hogy mely agyterületek milyen funkciót látnak el.

Ha például egy beteg stroke-on esett át, a térkép részletesebb információkat nyújt, és személyre szabottabb választ adhat a beteg kezelésének mikéntjére.

Az atlasz BigBrain részét már felhasználták egy nagy francia klinikai vizsgálatban, ahol a kutatók személyre szabott agymodellek segítségével azonosították az epilepsziás műtétek legjobb célterületeit.

Ez több millió epilepsziás beteg életét segítheti, akiknek műtétre van szükségük tüneteik enyhítéséhez.

A nyílt platform mindenhova eljuttatja az eredményeket

A HBP kutatói a mesterséges intelligenciát is segítségül hívták. A mesterséges intelligencia, a mesterséges neurális hálózatok és a neuromorfikus számítástechnika kutatása közvetlen kapcsolatban áll az agykutatással.

Ha jobban megértjük, hogyan tanul és hogyan működik az agy, akkor megtanulhatjuk, hogyan lehet hatékonyabb mesterséges neurális hálózatokat építeni. A francia Paris-Saclay Idegtudományi Intézetben vezetik a HBP-et követő egyik uniós támogatási kutatást, az EBRAINS 2.0-t.

Ez tulajdonképpen egy nyílt platform, amely hozzáférést biztosít minden kutatónak a HBP keretében kifejlesztett valamennyi digitális eszközhöz, szolgáltatáshoz és adatkészlethez, beleértve az agyi atlaszokat is.

Mivel az agykutatás fő kihívása az agy összetettsége, ahhoz, hogy ezt a tudomány kezelni tudja, a kutatóknak össze kell fogniuk, adatokat kell gyűjteniük, és valami használhatóvá kell ezeket formálniuk.

Ez a nyílt platform emiatt kulcsfontosságú, hiszen közös erőfeszítésre van szükség az agy jobb megértéséhez, valamint számos agyi betegség, például az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a skizofrénia kezeléséhez.

Ennek segítségével az EBRAINS kutatási infrastruktúra megőrzi a HBP örökségét és a legújabb tudományos áttöréseket eljuttathatja a klinikai vizsgálatokhoz és a kórházakba.

A szokásaink rabjai vagyunk - De talán az agykutatók segíthetnek felszabadulnunk
Az életünk nagyobb részét a szokásoknak szenteljük. A szokás hatalma gyakran túlmutat az egyénen, nehéz változtatni rajta. Az sem ritka ráadásul, hogy egy szokás kifejezetten ártalmas, sőt a szokás akár függőséggé is alakulhat. Rengeteg ember…

Mitől vagyunk kiváncsiak? - Az agykutatók is erre keresik a választ
Az agykutatók tudományos érdeklődése a legbensőségesebb érzelmeinkre is kiterjed, így maga a kíváncsiság is célkeresztbe került. A kíváncsiság vizsgálatától a legoptimistább szakértők az oktatás és a robotgyártás forradalmasítását várják, szóval a világmegváltó célok megvannak, és…

Van egy magyar cég, amely a világ élvonalában van az agykutatáshoz szükséges piacon
Lézerpásztázó mikroszkópjainál alkalmazható szoftveres és elektronikai megoldásokat fejleszt európai uniós támogatással a Femtonics Kft. Szegeden, az új technológia áttörést hozhat az agy funkcionális vizsgálataiban - tájékoztatta a vállalkozás. A közlemény szerint a 2025 elejéig tartó…

forrás:tudas.hu