Döntéstámogató eszköz Parkinson-kórban
A mély agyi stimuláció alkalmazásáról szóló döntésben segít a betegeknek egy újonnan kifejlesztett döntéstámogató segédanyag.

 A mély agyi stimuláció (DBS; deep brain stimulation) alkalmazásának mérlegelése sok Parkinson-kórral élő ember számára komoly kihívást jelenthet. Bár ez az eljárás az egyik leghatékonyabb beavatkozás a mozgástünetek enyhítésére, egyben az egyik legösszetettebb is. A terápia során sebészi úton beültetett, akkumulátorral működő eszköz juttat elektromos impulzusokat az agy mozgásszabályozásban szerepet játszó területeire.

A döntéshozatal megkönnyítése érdekében a Colorado Egyetem Anschutz Medical Center szakemberei kidolgozták az első, bizonyítékokon alapuló döntéstámogató eszközt, amely kifejezetten a betegek számára készült. A Journal of Parkinson’s Disease folyóiratban megjelent eredmények szerint a betegek többsége hasznosnak találta a segédanyagot, elégedett volt vele, és szívesen ajánlaná másoknak is. A kutatás vezető szerzője, Michelle Fullard hangsúlyozta, hogy a cél nem pusztán információátadás volt, hanem a valódi, közös döntéshozatal támogatása. A tapasztalatok alapján a döntéstámogató eszköz a DBS-terápia mérlegelésének minden szakaszában hasznosnak bizonyult, és segítette a betegeket abban, hogy felkészülten, megfelelő háttértudással érkezzenek orvosi konzultációikra.

A fejlesztés során a kutatócsoport szigorú, bizonyítékokon alapuló módszertant alkalmazott annak érdekében, hogy a segédanyag valódi betegigényekre reagáljon. Első lépésként feltárták, milyen információkat hiányolnak leginkább a betegek, majd áttekintették a rendelkezésre álló szakirodalmat, elkészítették a prototípust, és többlépcsős teszteléssel finomították annak tartalmát és felépítését. A fejlesztés különböző szakaszaiban több mint 120 beteg vett részt, akik visszajelzéseikkel jelentősen hozzájárultak a végleges változat kialakításához.

A korai tesztelések során a DBS-értékelés előtt álló betegek jelentős bizonytalanságról számoltak be, és ennek elsődleges oka az információhiány volt. Az új döntéstámogató eszköz kifejezetten ezekre az aggodalmakra reagált. A vizsgálatban részt vevő Parkinson-betegek 94%-a ajánlaná másoknak a segédanyagot, 91% könnyen érthetőnek találta a szövegét, és 87% elégedett volt az összesített minőségével. A segédanyag egyedülálló eleme a személyre szabott tüneti visszajelzés: a betegek megadhatják saját tüneteiket, és visszajelzést kapnak arról, hogy az adott panasz milyen valószínűséggel javul a DBS hatására. Ez segít eloszlatni a gyakori tévhiteket és a túlzott elvárásokat a műtéttel kapcsolatban.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a betegek gyakran abban a reményben vállalják a műtétet, hogy egy konkrét tünetük megszűnik, és ha ez nem teljesül, csalódottságot élhetnek át. A döntéstámogató eszköz célja ezért az, hogy a betegek reális, pontos képet kapjanak arról, mit várhatnak a beavatkozástól, és így magabiztosabban hozhassák meg döntésüket. A vizsgálat fontos nemi különbségekre is rávilágított: a női résztvevők nagyobb arányban éltek egyedül, és kiemelten igényelték a műtét utáni mindennapi támogatásra – például étkezésre vagy háztartási feladatokra – vonatkozó részletesebb információkat. Ez összhangban áll Fullard korábbi kutatásaival, amelyek szerint a nők másképp gyűjtik az információkat, másképp mérlegelik a kockázatokat és előnyöket, és eltérő szempontok alapján döntenek a DBS mellett vagy ellen.

A döntéstámogató eszköz jelenleg klinikai vizsgálatban is értékelés alatt áll, ahol a kutatók azt vizsgálják, mennyiben segítette a betegeket a műtétet követően. A segédanyag szabadon elérhető a DBSDecisionTool.com oldalon, és több Parkinson-kórral foglalkozó szervezet már megkezdte terjesztését. A kezelőorvosok is jelezték, hogy hasznosnak tartják, ha a betegek a szakrendelés előtt megismerkednek a tartalmával, mert így felkészültebben érkeznek a konzultációkra.

A kutatócsoport célja a jövőben a több vizsgálati központban végzett tesztelés további kiterjesztése, valamint az eszköz országos szintű elérhetővé tétele. Terveik között szerepel továbbá a módszer adaptálása más mozgászavarok, például az esszenciális tremor esetére is.

 

 

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

A first-of-its-kind tool helps Parkinson's patients decide if deep brain stimulation is right for them

Development and acceptability of a deep brain stimulation surgery decision aid for Parkinson's disease

How Women and Men with Parkinson's Disease Approach Decision-Making for Deep Brain Stimulation Surgery

 

Irodalmi hivatkozás:

Michelle E Fullard et al, Development and acceptability of a deep brain stimulation surgery decision aid for Parkinson's disease, Journal of Parkinson's Disease (2026). DOI: 10.1177/1877718x261425106

Michelle E. Fullard et al, How Women and Men with Parkinson's Disease Approach Decision‐Making for Deep Brain Stimulation Surgery, Movement Disorders Clinical Practice (2024). DOI: 10.100

forrás- medicalonline



Új elnök a Társaság élén
2026

Elnök választás 2026

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább
BETEGTÁJÉKOZTATÓ
VIDEÓSOROZAT
2025

BETEGSÉGEKRŐL HITELESEN

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább
MULTIMÉDIÁS
TARTALMAK
2025

Rezidensek, szakvizsgára készülők, neurológiát oktatók figyelmébe

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább
PR ANYAGOK
FÓKUSZBAN A PARKINSON KÓR
2025

ELŐREHALADOTT PARKINSON-KÓRBAN IS JAVÍTHATÓ AZ ÉLETMINŐSÉG

Bővebb információkért kattintson a Tovább gombra!

Tovább

Online Kommunikáció


Kövesse Ön is figyelemmel a Magyar Neurológiai Társaság bejegyzéseit a közösségi oldalakon, ahol folyamatosan tájékozódhatnak a legfrissebb hazai és nemzetközi szakmai hírekről.


Magyar Szemészeti Társaság
Neuro-ophthalmológiai Szekciója
Dr. Somlai Judit
Neuro-ophthalmológus, aki a látászavart okozó megbetegedések okának keresésével, meghatározásával és kezelésével foglalkozik.
Magyarországi Fájdalom
Társaság
Dr. Puskár Zita
A Társaság célja az akut és krónikus fájdalom szindrómában szenvedő betegek teljes körű ellátásának szakmai tudományos eszközökkel történő előmozdítása.
Magyar Rehabilitációs
Társaság
Dr. Cserháti Péter
Társaságunk a rehabilitáció bármely területével foglalkozó tagok önkéntes társulásán alapuló, hazai és nemzetközi egészségügyi kapcsolatok fejlesztését elősegítő szervezet.
Magyar Demencia
Társaság
Dr. Zádori Dénes
A Magyar Demencia Társaság célja a demenciával élő betegek ellátásának javítása, a tudományos és klinikai együttműködések erősítése, a hazai szakmai közösség összefogása.