Az éghajlatváltozás által súlyosbított környezeti változások – többek között a szélsőséges hőmérsékletek, a hirtelen hőingadozások, a páratartalom és a légnyomás változásai, az erdőtüzek, a por- és homokviharok – összefügghetnek a stroke fokozott kockázatával egy új kutatás (forrás: angol) szerint.

A World Stroke Organizationnel együtt dolgozó kutatók olyan publikált tanulmányokat elemeztek, amelyek a stroke és az éghajlattal összefüggő környezeti változások közötti kapcsolatot vizsgálták.

Megállapították, hogy az egyre instabilabb éghajlat növelheti mind a stroke kialakulásának, mind a stroke miatti halálozásnak a kockázatát.

A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a bizonyítékok többsége összefüggéseket jelez, nem pedig azt bizonyítja, hogy az éghajlattal összefüggő időjárási események közvetlenül okoznának stroke-ot. Hozzátették azonban, hogy az eredmények összképe következetes, és biológiailag életszerű magyarázatot kínál.

„A magas hőmérséklet kiszáradást okozhat, „besűrítheti” a vért, és növeli az érelzáródások kockázatát, míg a páratartalom és a légnyomás változásai emelhetik a vérnyomást, amely a stroke egyik fontos oka” – mondta Anna Ranta, az áttekintés vezető szerzője, az új-zélandi Wellingtonban működő Otago Egyetem Orvostudományi Tanszékének kutatója.

Ranta szerint az egy időben jelentkező szélsőséges időjárási jelenségek – például a nagy hőség és az aszály, illetve a hideg, a magas páratartalom és a szél – összeadódó hatást fejthetnek ki, és tovább növelhetik a stroke és a halálozás kockázatát.

A kutatás szerint bizonyos csoportok különösen veszélyeztetettek, köztük az idősebb felnőttek, az anyagcsere-betegségekben szenvedők, valamint azok, akik hidegebb éghajlaton vagy alacsonyabb jövedelmű térségekben élnek, ahol a hideg- és hőszélsőségek egyaránt nagyobb mértékben járulhatnak hozzá a stroke terhéhez.

A World Stroke Organization a légszennyezést is a stroke kockázatát jelentősen növelő tényezőként emelte ki.

Legutóbbi, Global Stroke Fact Sheet című összefoglalója szerint a környezeti kockázati tényezők – elsősorban a légszennyezés és az ólomexpozíció – a globális stroke-teher mintegy 37 százalékáért felelősek.

„A légszennyező anyagok részecskéi a tüdőn keresztül a véráramba jutnak, és károsítják az érfalakat. Ennek következtében az agyi artériák elzáródhatnak vagy megrepedhetnek, és stroke-ot okozhatnak.”

Mivel az éghajlatváltozásnak és a légszennyezésnek közös forrása a fosszilis tüzelőanyagok égetése, a World Stroke Organization szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mérsékelheti az éghajlattal összefüggő stroke-kockázatokat, és védheti az agy egészségét.

A stroke világszerte a halálozás és a rokkantság harmadik vezető oka: 2021-ben 11,9 millió új esetet regisztráltak, és minden negyedik felnőtt élete során veszélyeztetett – az Egészségügyi Világszervezet (forrás: angol) szerint.

FORRÁS: euronews.com FOTÓ- istock.hu