A legtöbben úgy gondolnak a lassú, alacsony nyugalmi pulzusra, mint a jó egészség egyik biztos jelére. Valóban, a rendszeresen sportoló embereknél gyakran alacsonyabb a pulzusszám, ami a szív hatékonyabb működését tükrözheti. Egy friss, nagyszabású kutatás azonban arra figyelmeztet: a túl lassú szívverés nem minden esetben előnyös, sőt bizonyos esetekben a stroke fokozott kockázatával is összefügghet.

Az eredményeket az European Stroke Organisation 2026-os konferenciáján ismertették Hollandiában. Az Imperial College London kutatói több mint 460 ezer brit felnőtt egészségügyi adatait elemezték, a résztvevőket pedig átlagosan 14 éven át követték nyomon. A vizsgálat során több mint 12 ezer stroke-esetet regisztráltak, így a szakemberek ritkán látott mennyiségű adatból vonhattak le következtetéseket.

Nemcsak a magas pulzus jelenthet veszélyt
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a nyugalmi pulzus és a stroke kockázata között nem egyszerű, egyenes összefüggés áll fenn. A szakemberek úgynevezett „U alakú” kapcsolatot figyeltek meg: vagyis a túl magas és a túl alacsony pulzus esetén egyaránt emelkedett a stroke kialakulásának esélye.

- A legalacsonyabb kockázatot percenként 60–69 ütésnél találtuk. A stroke kockázata ezen tartomány alatt és felett is növekszik - mondta Dr. Dexter Penn, a kutatás vezető szerzője.

A vizsgálatban részt vevő 40–69 éves emberek közül azoknál, akiknek a nyugalmi pulzusa elérte vagy meghaladta a 90-et, mintegy 45 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki stroke. Azoknál pedig, akiknek a pulzusa tartósan 50 alatt volt, körülbelül 25 százalékos kockázatemelkedést figyeltek meg.

A kutatók külön elemezték az olyan ismert rizikófaktorokat is, mint a magas vérnyomás, az életkor vagy a pitvarfibrilláció. Az összefüggés ezek figyelembevételével is megmaradt, ami tovább erősítette a megfigyelések jelentőségét.

Mi történhet a háttérben?
A szakemberek egyelőre nem tudják teljes bizonyossággal megmagyarázni, miért növelheti a túl alacsony pulzus a stroke veszélyét, de több lehetséges magyarázat is létezik.

Az egyik feltételezés szerint a lassú szívverés miatt hosszabb idő telik el az egyes összehúzódások között, ami kedvezőtlenül hathat az agyi erek vérkeringésére. A véráramlás egyenetlenebbé válhat, ami elősegítheti a vérrögképződést és az erek elzáródását.

A magas pulzusszám esetében más mechanizmus állhat a háttérben. A tartósan gyors szívverés fokozott terhelést jelent az erek számára, ami hosszú távon károsíthatja az érfalakat, növelve az elzáródásos és a vérzéses stroke kockázatát is.

A kutatás során azt is megfigyelték, hogy a nagyon alacsony pulzus elsősorban az ischaemiás stroke-kal mutatott kapcsolatot, míg a magas pulzus mind az ischaemiás, mind a vérzéses stroke esetében gyakoribb volt.

A pitvarfibrilláció sem magyaráz meg mindent
A stroke egyik legismertebb szívritmuszavarral összefüggő kockázati tényezője a pitvarfibrilláció, ezért a kutatók külön vizsgálták azokat is, akiknél korábban nem diagnosztizáltak ilyen eltérést. Meglepő módon náluk is fennállt a kapcsolat a pulzusszám és a stroke között.

Ez arra utalhat, hogy a pulzusszám önálló szerepet is játszhat a stroke kialakulásában, még akkor is, ha nincs jelen ismert ritmuszavar.

Nem kell rögtön megijedni az alacsony pulzustól
A szakértők hangsúlyozzák, hogy az eredményeket nem szabad félreértelmezni. A kutatás megfigyeléses jellegű volt, tehát nem bizonyítja egyértelműen, hogy a lassú vagy gyors pulzus közvetlenül stroke-ot okoz. Mindössze arra mutat rá, hogy bizonyos pulzustartományok mellett gyakrabban fordult elő a betegség.

A fizikailag aktív, rendszeresen sportoló embereknél az alacsony nyugalmi pulzus továbbra is teljesen normális lehet. Egy edzett szív ugyanis kevesebb összehúzódással is képes elegendő vért pumpálni a szervezetbe.

Más a helyzet azonban akkor, ha a lassú pulzushoz panaszok is társulnak. A gyakori szédülés, gyengeség, fáradékonyság, légszomj vagy ájulásérzés mind olyan tünet lehet, amely orvosi kivizsgálást indokol.

Forrás: EgészségKalauz