Az ízlés- és szaglásvesztésen kívül a koronavírus-páciensek agyvérzést, rohamokat és encefalitiszt, vagyis agyi duzzanatokat is átélhetnek, amelyek korántsem félvállról vehető állapotok.

Mindezeken felül az enyhébb tünetek közé sorolják a szakemberek a zavartságot, a delíriumot, az úgynevezett agyködöt, valamint a koncentrációs zavarokat, illetve a szorongással összefüggésbe hozható lelki panaszokat.

A Science Alert tudományos magazinban közzétett cikkből megtudhattuk, nemrég két neurológus professzor elhatározta, hogy az EEG készülékekkel mért adatok alapján megnézik, miként változnak az agyhullámok a koronavírusos betegeknél.

A vizsgálat során 84 tanulmányból összegyűjtött, mintegy 620 Covid-pozitív pácienshez tartozó adatot vettek górcső alá, és az EEG eredmények analizálásával az enkefalopátia, vagyis az agyi zavarok valamilyen formáját próbálták meg azonosítani.

A 620-ból 420 betegnél azért rendeltek el EEG vizsgálatot, mivel megváltozott tudatállapotba kerültek – kétharmaduknál kóma, zavarodottság és delírium jelentkezett. A páciensek 30 százaléka rohamszerű eseményen esett át, miközben néhányuknál beszédproblémák és szívroham is kialakult, utóbbi pedig megakadályozta az agy megfelelő vérellátását.

Az EEG képeken rengeteg abnormalitást figyeltek meg az agyi aktivitásban kezdve a ritmikus minták megváltozásától egészen az epilepsziás rohamokhoz hasonló zavarokig. A leggyakoribb rendellenességnek az agyhullámok diffúz lassulása bizonyult, amiért a koronavírus által előidézett erőteljes gyulladások lehetnek a felelősek.

Az EEG-n detektált abnormalitások főként a frontális lebenyt érintették. Azt sajnos nem tudták ilyen kevés adatból megállapítani, hogy a populáció széles körében milyen elváltozásokat okozhat a vírus, ahhoz viszont közelebb kerülhettek, miért nem tudják sokszor hónapokig kiheverni az elhúzódó Covid-betegek a fertőzést.

Forrás: Liner